Contact details
Foundation for Industrial History of Győr
Szent István út 10/a
Phone:
+3696520274
Fax: +3696520291
E-mail:
ipartortenet@ipartortenet.hu
More...
Industrial Historical Landmarks
Stádel Károly Gazdasági Gépgyára és Öntödéje
| Az emlékhely címe, útvonaltervezés | ||
| Mit láthatunk az emlékhelyen? | ||
| Rövid áttekintés | ||
| Részletes cégtörténet | ||
| Érdekességek | ||
| Irodalom, hivatkozások | ||
| Kapcsolódó galéria |
| AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS |
| MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN? |
Utcakép:
| RÖVID ÁTTEKINTÉS |
|
E helyen állt Győr első gyáripari üzeme, az 1845-ben alapított Stádel Károly mezőgadasági gépgyára és öntödéje. A II. világháború végéig családi tulajdonban működő cég meghatározó szerepet töltött be a térségben. Minőségi termékei, méltó versenytársai voltak a mezőgazdaságban akkoriban elterjedt angol és amerikai gépeknek. Stádel számos új fejlesztésű berendezéssel, szabadalommal bizonyította rátermettségét, melyet több országos és nemzetközi kiállításon is díjaztak. A cég a világháború alatt két bombatalálatot kapott, épületei és gépparkjának jelentős része megsemmisült. A család – nehéz anyagi helyzete miatt – 1950-től bérbe adta a céget, amely ettől fogva Kisalföldi Gépgyár néven működött tovább. Az államosítást követően öt vasipari cég összevonásával megalakuló Kisalföldi Gépgyárak és Öntödék Egyesülése Vállalat I. telephelye lett az ingatlan. Az 1950-es évek ésszerűsítési törekvései az akkoriban fennálló öt telephely részleges összevonását és gazdaságosabb működtetését célozták meg. A Kisalföldi Gépgyár 1952-ig működött ezen a helyen. A telephelyből ma már csak a cégtulajdonos család lakóépülete maradt fenn. |
| RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET |
A Stádel gépgyár története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor telepedett le Győrben Stádel József szerszámkovács és késesmester.
A kiváló szakember gyorsan elismert és megbecsült polgára lett a városnak. Több segéddel működő vállalkozásából vagyona szépen gyarapodott. Károly fia már 13 éves korától ismerkedett a mesterséggel. Először a családi műhelyben, majd pedig Bécsben tanulta ki az alapotól a császári és királyi műegyetem elvégzéséig a vasas szakma minden szakágát. Szakmai gyakorlatát különböző gyárakban, így például a híres bécsi Tophan cégnél szerezte.
Stádel József halálát követően 1844-ben visszatért Győrbe és átvette a családi vállalkozás irányítását. Az egyesült lakatoscéhnél leadott mesterdarabjával elnyerte a mester címet, így nagyratörő terveit immár saját nevével fémjelzett cégében tudja megvalósítani.
A Rákóczi Ferenc utcai új telephelynek alkalmas ingatlant 1847-ben veszi meg 5600 ezüstpénzért.
Sikeres bemutatkozás
Az ekkor már két segéddel dolgozó szerszámkovács mester első nyilvános bemutatkozására az 1846. júniusában megrendezett első győri iparműkiállításon került sor. Ezen a Kossuth Lajos által kezdeményezett rendezvényen Stádel Károly saját tervezésű – tűzi fecskendőnek is átalakítható – szivattyújával ezüstérmet nyert.
Ugyanebben az évben Pesten megrendezték a III. Országos Iparmű-kiállítást. Ezen Stádel is részt vett, és forgó szivattyúját bronzéremmel tüntették ki.
Másfél éves működése alatt megszerzett nagy mesterségbeli tudása és elért sikerei új tervek megvalósítására ösztönözték.
A szabadságharc bukását követően műhelyének jelentős fejlesztését határozta el. Új telephelye a korábban megvásárolt Rákóczi Ferenc utca 34. szám alatti ingatlan és az azzal szomszédos – 1853-ban megvásárolt – emeletes sarokház lett.
Műhelyből gyár
Stádel megbecsült beszállítója a városi tanácsnak is, több kisebb-nagyobb munkával is rendszeresen megbízták. A vevőközönség és a gyártmányféleségek körének bővülése arra késztette Stádelt, hogy közismert műhelye számára megszerezze a gyári címet.
Akárcsak korábban édesapja, így ő maga is rendszeres megrendelői között tudhatta a győri káptalani uradalmat, ahova mezőgazdasági gépeket szállított. A káptalan tiszttartójának ajánlólevelének birtokában 1862 januárjában kérelmet huttat el Győr Város Tanácsánhoz a gyári cím elnyerése céljából. A Helytartótanács 1862. április 24-én kelt engedélye nyomán az „országosan szabadalmazott gyár” cím viselésére méltónak ítélik.
A Stádel gyárról fennmaradt színes reklámgrafika
Az első nemzetközi megmérettetés
A Stádel gyár első külföldi sikerét az 1866-os bécsi nemzetközi gazdasági kiállításon aratta. Járgányáért állami díjat, míg gépgyűjteményéért nagy bronz érmet kapott.
A következő nemzetközi elismerést az 1873-as bécsi világkiállításon bemutatott kukoricamorzsolójáért és cséplőgépéért kapott érdemérem jelentette.
Új öntöde épül
Stádel Károly 1877-ben adta be a városi tanácshoz azt a kérelmét, melyben egy – a telephelyének udvarán létesítendő – új öntöde megépítésének lehetőségét kéri. A kérrelmet alig négy nap alatt jóváhagyó hatóság döntése nyomán a gépgyár számára lehetőség nyílt a saját gyártású gazdaságos és versenyképes öntvények előállítása.
Stadel Károly a Győri Közlöny 1877. február 4-i számában ad hírt öntödéjének felállításáról
Az 1879-ben Székesfehérváron rendezett országos kiállításon kiérdemelt elismerés
Az 1880-as évek végére jelentős vetélytársak – így például a mosonmagyaróvári Kühne – jelentek meg a gépgyártásban. Kedvezőbb áraikkal egyre nehezebben tartotta a versenyt a kifejezetten minőségi termékek előállítására szakosodott Stádel gyár.
Lezárul egy korszak
Stádel Károly 1887-ben bekövetkezett halála egy, a cég életében sikeres korszak végét is jelenti. A gyárat fia ifj. Stádel Károly örökli, aki – akárcsak korábban édesapja – a családi vállalkozásban ismeri meg és sajátítja el a szakmai alapismereteket. 1867–71 között a karlsruhei műszaki főiskola hallgatója. A kornak megfelelő szaktudással és műveltséggel érkezik haza, hogy átvegye a cég vezetését.
Sikeres tevékenységét bizonyítja az 1885-ös Budapesti Országos Általános Kiállításon elnyert kiállítási nagy érem is.
A név kötelez
Ifj. Stádel Károly korai halálával a gyárat három testvére: Fügi Károlyné, született Stádal Erzésbet Mária, Stádel János és Knopp Ferencné, született Stádel Alojzia Antónia örökölte.
A cég „Stádel Károly Örökösei Gépgyár és Vasöntöde” néven működött tovább.