Az emlékhely címe, útvonaltervezés | ||
Mit láthatunk az emlékhelyen? | ||
Rövid áttekintés | ||
Részletes cégtörténet | ||
Érdekességek | ||
Irodalom, hivatkozások | ||
Kapcsolódó galéria |
AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS |
MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN? |
Az egykori Gardénia Csipkefüggönygyár helyén ma Dunacenter néven bevásárlóközpont működik. Az 1. számú főút mellett, a Bécs-Budapest autópálya lehajtó közelében létesített 6500 m²-es központot 2009 októberében adták át rendeltetésének.
Forrás: https://dunacenter.com/rolunk/
Utcakép:
RÖVID ÁTTEKINTÉS |
Magyarországon az első velencei csipkét gyártó gyárat, az angol csipkegyáros Frank Tatham alapította Győrben 1911-ben. A Magyar Csipkegyár Rt. 1913-ban teljes kapacitással: 7 szövőgéppel, 50 fővel működött. Termékeinek választéka folyamatosan bővült: a kezdeti velencei csipke, csipkeszövetek előállítása után 1923-ban az Első Magyar Csipkefüggönygyár Rt.-ben elindult a csipkefüggöny, majd később a szőnyeggyártás és a tüll szövése is. A háborús években kötszer alapanyagokat készítettek, az államosítás után a Gardénia Csipkefüggönygyárban hagyma- és burgonyazsákokat szőttek. A 60-as évektől megkezdték a szintetikus függönyök gyártását, később a jacquard termékekkel bővítették kínálatukat. A szennyelnyelő kikészítési eljárás (Soilreease) kifejlesztése a cég nevéhez fűződik. A hazai csipke és függönygyártás vezető vállalata a világ több mint harminc országába exportált, dolgozói létszáma a 90-es években meghaladta a 800 főt. A sikeres évek után a textilipari dekonjunktúra a gyárat is elérte. 2008-ban megkezdték a felszámolását. A csipkefüggönygyár megalakulásának 100. évfordulóján, 2011-ben a Gardénia márkanevet megvásárolta a Rovitex Homedeco Group. |
RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET |
A nottinghami csipkegyáros Frank Tatham 1910. március 4-i – a magyar kereskedelmi miniszternek írt – beadványában a Győrött létrehozandó csipkegyár részére az ipartámogató törvényekben biztosított állami kedvezményt és államsegélyt kért. Az alapítandó gyárban 10 angol gyártmányú csipkeszövőgéppel szövőüzem, valamint fehérítő és kikészítő üzem működését tervezték. Győr város – bizonyos feltételek mellett – közel 12 ezer m² ingyen telket és a helyi adók alól 15 évi mentességet biztosított az angol vállalkozónak, viszont előírták, hogy az engedélyezés után a Frank Tatham Limited Rt. egy éven belül köteles az üzemet felépíteni és beindítani.
Magyar Vaskereskedő, 1911. június 18
A Bécsben 1911-ben kiadott Compass 1912 Finanzielles Jahrbuch első kötetében Frank Tathem neve már győri igazgatóként szerepel.
Forrás: https://portal.zedhia.at/
A Magyar Csipkegyár Rt. üzeme 1912 nyarára elkészült, 1913-ban a termelés elérte a teljes kapacitást. A kétemeletes épület földszintjén a vállalttól eltérően 7 használt szövőgéppel indult be a csipkeszövöde. Az első emeleten a csipkék adjusztálása, kivágása és stoppolása történt, a másodikon a szárítást végezték. A festő-kikészítő üzem egybeépítve a kazánházzal alkotta a gyártelep másik létesítményét.
Honi Ipar, 1913. június. 11. sz. 18. old.
Az üzemben 50 munkás dolgozott, holott a részvénytársaság 50-60 férfi és 60-80 nő foglalkoztatását vállalta. Az első világháború kitörése után a főépület első emeletén katonai szállás volt, később sebesülteket helyeztek el itt. Az nyersanyaghiány miatt akadozott a gyártás, csak egy műszakban termeltek. Termékeik a háborús igényeket elégítették ki: kötszer-alapanyagokat szőttek, arcfátyolhoz szükséges alapanyagokat gyártottak hernyóselyemből. Az üzem csődbe ment, 1917-ben a gyárat bezárták. Az angol tulajdonosok 1919-ben távoztak, árulták a vállalatot.
1922-ben egy osztrák vállalkozó vette meg az üzemet, aki azt Győri Csipkegyár Rt. néven újraindította. Ez időben velencei csipkét és csipkeszövetet gyártottak. 1923-ban két darab függönygép megvásárlásával elindult a függönygyártás, ami a cég nevében is megjelent: Első Magyar Csipkefüggönygyár Rt. A további fejlesztések újabb eredményeket hoztak. Az Első Magyar Egyesült Csipkefüggöny, Csipke és Hímzőgyár Rt. fő telephelye Budapesten volt, Győrben a fióktelepe működött. Megkezdődött Győrben a szőnyeg és törülközőgyártás is. A sikeres időszak után a cég a nagy gazdasági világválság idején ismét csődbe jutott, csak 1935-ben sikerült az új tulajdonosnak új név alatt – Gardénia Csipkefüggöny és Szövőgyár Rt. – a vállalkozást ismét beindítania. Időközben a piaci igényeknek megfelelően a hímzőgépeket leállították, előtérbe került a tüllgyártás. Az 1930-as évek második felében teljes kapacitással folyt a termelés az üzemben, a dolgozók létszáma elérte a 120 főt.