Elérhetőségek

Győri Ipartörténeti Alapítvány

Cím: 9021 Győr,
Szent István út 10/a
Telefon: +3696520274
Fax: +3696520291
E-mail: ipartortenet@ipartortenet.hu


Ipartörténeti emlékhelyek

Taussig Sámuel és Fiai Mechanikai Len- és Kenderszövő, Kikészítő és Impregnáló Gyár

Taussig Sámuel és Fiai Mechanikai Len- és Kenderszövő, Kikészítő és Impregnáló Gyár
   Az emlékhely címe, útvonaltervezés
     
     Mit láthatunk az emlékhelyen?
     
     Rövid áttekintés
     
     Részletes cégtörténet
     
     Érdekességek
     
     Irodalom, hivatkozások
     
     Kapcsolódó galéria
     
     I. körtúra következő állomáshelye

 

 

 

      AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS

 

Győr, Kandó Kálmán utca 3.

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN?

 

Az emléktábla a Kandó Kálmán utca 3. alatt található a gyár portaépületének falán.

Az évek óta részben üresen álló, lepusztult állapotú telephelyet körben magas kerítés rejti el a nézelődők elől. A Kandó utcai oldalon még látható a porta feletti klasszikus cégfelirat, és a teherporta vaskapuja is.

A Pannonflax főportája a Kandó úton

A Pannonflax főportája a Kandó úton (Fotó: Andorka Zsolt 2018)

A Kandó és Vágóhíd utca sarkán már új épületet találunk, de mögéje benézve még látható a Taussig gyár még omló vakolattal  is szép zöld tetős irodaépülete. A Vágóhíd utcai oldalról felfedezhető a századfordulón jellegzetesnek számító fűrészfogas elrendezésű tető bevilágító ablakok sora a régi gyárépület tetején.

A Taussig egykori irodaépülete a Kandó és Vágóhíd utca sarkán

A Taussig egykori irodaépülete a Kandó és Vágóhíd utca sarkán (Fotó: Andorka Zsolt 2007)

 

Utcakép:

  -

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      RÖVID ÁTTEKINTÉS

 

     
 

Taussig Sámuel 1909 januárjában jelezte Győr polgármesterének, hogy a városban gyárat kíván alapítani. Az üzemben a termelést 1911. március 1-jén kezdték meg. Mivel a tulajdonos a várossal történt megállapodásban kikötött feltételeket teljesítette, így megkapta az abban szereplő kedvezményeket. Amikor a Taussig család 15 éves győri kedvezménye lejárt, eladta gyárát a budapesti Linum Fonóipari Rt-nek 2 millió pengőért. A II. világháború idején az üzem súlyos károkat szenvedett. A háború után a nevét Győri Szövőgyárra változtató üzemet államosították, majd 1963-ban az ország öt lenipari vállalatát összefogó BUDA-FLAX Lenfonó- és Szövőipari Vállalat egyik gyáregységeként működött tovább.

A gyár 1988-ban BUDA-FLAX Győri Lenszövő Rt. néven részvénytársasággá alakult. Az átállási nehézségek után eredményes működés következett, amire a külföldi befektetők is felfigyeltek. A későbbiek során többször került sor alaptőke emelésre és ennek kapcsán a tulajdonosi szerkezet is változott. A cég 1994. november 24-étől Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt-re változtatta a nevét.

2000-ben több százmillió forintos fejlesztési programot indítottak el, amelynek keretében jacquard szövőgépeiket háztartási textíliák gyártására alakították át, korszerűsítették a szövő üzemet. A vállalat 2006. július 26-ától nyilvános részvénytársaságként működött. A cég fő tevékenysége befektetés, ingatlanfejlesztés, illetve pamut és lenszövet szövése, kikészítése, konfekcionálása és forgalmazása volt. A sikeres évek után válságos időszak következett. Az alapanyagok beszerzési árai folyamatosan emelkedtek, az energiaárak drasztikus mértékben növekedtek.

2009. január 1-jétől a Pannon-Flax Nyrt. elsősorban befektetési és ingatlanfejlesztési tevékenységgel foglalkozott. A textilipari tevékenységet önálló leányvállalatba szervezték ki Pannonflax Textil Kft. néven. Termékeiket kizárólag természetes alapanyagokból, elsősorban lenből és pamutból állították elő. 2013. május 31-én megindult a csődeljárás. A gazdasági szakemberek véleménye szerint kész csoda, hogy egy magyar textilipari cég 2013-ig bírta a versenyt, a mindent bedaráló olcsó távol-keleti importtal szemben.

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET

 

Taussig Sámuel 1909. január 11-én jelezte Győr polgármesterének, Wennes Jenőnek, hogy a városban gyárat kíván alapítani. Mivel a tulajdonos a várossal kötött egyezményben megszabott feltételeket teljesítette, így megkapta az abban szereplő kedvezményeket, vagyis 8 katasztrális hold területet ingyen, a városi adók, a híd- és kövezetvám megfizetése alóli mentességet és az iparvágány ingyenes használatának jogát. Az üzemben a termelést 1911. március 1-jén megkezdték 160 mechanikai szövőgépen, 150 dolgozóval. A tulajdonosok még ebben az évben újabb üzem létesítését kérvényezték a városnál. A viaszosvászon gyár építésének tervét az építési vállalkozó Hlatky-Schlichter Lajos országgyűlési képviselő – a már meglévő üzemcsarnokok és irodaház kivitelezője –, megpróbálta megakadályozni tűz- és robbanásveszélyre hivatkozva.

Taussig Sámuel és Fiai Mechanikai Len- és Kenderszövő, Kikészítő és Impregnáló Gyár

   Forrás: Győr szabad királyi város és vármegye. Budapest, 1926. 20. old.

Amikor a Taussig család 15 éves győri kedvezménye lejárt, eladta gyárát a budapesti Linum Fonóipari Rt.-nek 2 millió pengőért, és további járandóságokért. 1926. július 9-én a két vállalatot egyesítő közgyűlés határozata szerint a cég neve Linum – Taussig Sámuel és Fiai Lenfonó- és Szövőipari RT. lett.  

Linum-Taussig festősablon

Linum-Taussig festősablon
(A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményéből. Fotó: Andorka Zsolt)

A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1926. július 13-i számában megjelent Közgyűlési meghívó

A Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője 1926. július 13-i számában megjelent Közgyűlési meghívó
Forrás: MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

A Magyar Pamutipar Rt. részére kiadott részvényigazolási jegy a Linum Fonóipari Rt. 1926. július 28-án tartandó közgyűlésére

A Magyar Pamutipar Rt. részére kiadott részvényigazolási jegy a Linum Fonóipari Rt. 1926. július 28-án tartandó közgyűlésére
Forrás: MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

Az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság a cég működését is negatívan érintette. A fonalárak alacsony szintje mellett a nyersanyagárak jelentősen emelkedtek. Az általános fogyasztási krízis miatt a termelést csökkenteni kellett.

Az 1930-ban megjelent, 1929-es évről szóló üzleti jelentés bevezetőjében adnak hírt Taussig Vilmos elhunytáról

Az 1930-ban megjelent, 1929-es évről szóló üzleti jelentés bevezetőjében adnak hírt Taussig Vilmos elhunytáról
Forrás: MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929–1930. évekre

Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. hat. jogu, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929–1930. évekre. Főszerk. Kerekes Sámuel, szerk. Enyedy Barnabás. 1930. 511. old.

Levél fejléc 1932-ben kelt iratról

Levél fejléc 1932-ben kelt iratról
Forrás: MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

A veszteséges évek után a cég a fellendülést közvetve a Darányi programnak köszönhette. A Győrben meghirdetett fejlesztési program a fegyvergyártáshoz szükséges pénzügyi forrást biztosította a nehézipar és a gépipar számára, de a magyar hadsereg folyamatosan növekvő létszáma a textiliparra is hatással volt. A vállalat győri szövödéje 1939-ben len-, kender-, gyapjú- és műszál alapanyagú szövetet állított elő. A termelés 30–40%-a a honvédséghez került.

A cég 1940 júniusától Linum Lenfonó- és Szövőipari Rt-re változtatta a nevét, miután a Taussig családnak megszűnt minden hivatalos kapcsolata a részvénytársasággal.

A II. világháború idején az üzem súlyos károkat szenvedett.

Kiégett szövödei épület 1944-ben

Kiégett szövödei épület 1944-ben

A háború után a kitelepített gépeit visszakapja a gyár, a dolgozók többsége még a romeltakarításon és az újjáépítésen dolgozik, amikor már megindul az ideiglenes termelés.

1945-ben újjáépített és üzembe helyezett szövőgép

1945-ben újjáépített és üzembe helyezett szövőgép

Hírdetés. Győr thj. város hatóságainak, hivatalainak… címtára 1947. évre Győr, 1947

Hírdetés. Győr thj. város hatóságainak, hivatalainak… címtára 1947. évre Győr, 1947

Az államosítás után új néven, a Dunántúli Lenipari Vállalat Győri Szövőgyáraként működik a textilüzem. 1963-ban az ország öt lenipari vállalatát összevonták, a győri gyár a BUDA-FLAX Lenfonó- és Szövőipari Vállalat egyik gyáregységeként működött tovább.

Cérnázó, 1980-as évek

Cérnázó, 1980-as évek

A gyár 1988 októberében BUDA-FLAX Győri Lenszövő Rt. néven részvénytársasággá alakult. Az átállás kezdeti problémáit rövid idő alatt megoldották, az eredményes működésre a külföldi befektetők is felfigyeltek. 1991-ben egy német befektető az Erste Österreichische Sparkasse Bankkal közösen megszerezte a részvények 3/4-ét. A későbbiek során többször került sor alaptőke emelésre és ennek kapcsán a tulajdonosi szerkezet is változott. A cég 1994. november 24-étől a Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt.-re változtatta a nevét.

1996-ban megvásárolták a Lőrinci Fonodát, amellyel teljessé vált a gyártási vertikum. A fegyveres testületek rendelése 1998-ban jelentős mértékben csökkent, viszont a közvetett költségek növekedtek. A több lábon állás reményében a cég megvásárolta a Betonútépítő Nemzetközi Építőipari Rt. részvényeinek 100%-át. A Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt. 2001-ben több milliárd Ft konszolidált adózott veszteséggel zárt, amit a tulajdonukban lévő Betonútépítő csődje okozott, amitől rövidesen megváltak.

Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt.

Az Eurodomb Ingatlanfejlesztési Kft-ben 20%-os tulajdoni hányadot szerzett a 440 millió Ft törzstőkével rendelkező győri részvénytársaság. 2000-ben több százmillió Ft-os fejlesztési programot indítottak el, amelynek keretében jacquard szövőgépeiket háztartási textíliák gyártására alakították át, korszerűsítették a szövőüzemet, új német gépekre cserélték a matuzsálemi korú szovjet szövőgépeket. A Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt. 2000-ben 140 millió forintos adózott nyereséget ért el. 2003-ban az egyik termékük Magyar Termék Nagydíjat, egy másik Magyar Minőség Háza díjat érdemelte ki.

Magyar Termék Nagydíj elismerést kapott 2005-ben a katonai célra kifejlesztett, négyszínű terepmintázatú zubbony és nadrág

Magyar Termék Nagydíj elismerést kapott 2005-ben a katonai célra kifejlesztett, négyszínű terepmintázatú zubbony és nadrág

A Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt. 2006. július 26-ától nyilvános részvénytársaságként működött. A cég fő tevékenysége befektetés, ingatlanfejlesztés, illetve pamut és lenszövet szövése, kikészítése, konfekcionálása és forgalmazása. A sikeres évek után válságos időszak következett. 2007-től az alapanyagok beszerzési árai és az energiaárak drasztikus mértékben növekedtek. Ezt részben mérsékelni tudtak kedvezőbb egyedi szerződésekkel, energiatakarékos technológiák alkalmazásával, ám ez sem tudta ellensúlyozni az amerikai megrendelések értékének 1/3-dal történő zuhanását. A Társaság az eredményesség érdekében javította az élőmunka hatékonyságát, a termékek minőségét, a költségek csökkentése érdekében kisebb területre telepítették a gépeket és fejlesztették a gyártmányokat, új piacokat szereztek.

Asztalterítők

Asztalterítők

A Pannon-Flax Győri Lenszövő Nyrt. a több lábon állás érdekében kisebb cégeket (Dawnmount Hungary Kft., B+G Kft., Flaxtrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Maxima Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) alapított Budapesten és Győrött, amelyek ingatlanforgalmazással, bérbeadással, munkaruhagyártással és forgalmazással foglalkoztak. Az anyacég többségi tulajdonában lévő vállalkozások nem hozták a várt eredményt, a halmozódó veszteségeket végül a Kft.-k felszámolásával szüntették meg. 2009. január 1-jétől a Pannon-Flax Nyrt. elsősorban befektetési és ingatlanfejlesztési tevékenységgel foglalkozott. A textilipari tevékenységet önálló leányvállalatba szervezték ki.

Termékminták

Termékminták

Az anyacég, a Pannon-Flax Győri Lenszövő Nyrt. 100%-os tulajdonában lévő Pannonflax Textil Kft. Teimel Gézáné vezetésével 2009 januárjában kezdte meg működését. Termékeiket kizárólag természetes alapanyagokból, elsősorban lenből és pamutból állították elő. Fő tevékenységük: pamut- és lenszövetek szövése, kikészítése, konfekcionálása és forgalmazása. Gyártottak és forgalmaztak háztartási és lakástextíliákat, munka- és védőruházati termékeket, gyakorlóruházati anyagokat, lentípusú ruházati szöveteket, műszaki szöveteket, bélésanyagokat, ruházati kellékszöveteket.

Termékminták

Termékminták

A Pannonflax Textil Kft. 2009-ben 27 millió forint nyereséget termelt, a következő évben azonban már 141 millió forint veszteséget könyveltek el. 2013. május 31-én elkerülhetetlenné vált a csődeljárás megindítása. A gazdasági szakemberek véleménye szerint kész csoda, hogy egy magyar textilipari cég 2013-ig bírta a versenyt a mindent bedaráló olcsó távol-keleti importtal szemben.

A csődöt – az igazgatóság elnöke, Váradi Ernő szerint – az okozta, hogy a sikeres export mellett a társaság árbevételének felét jelentő belföldi, főként közületi megrendelések elmaradtak. A fő megrendelők (a Belügyminisztérium, a MÁV és a Magyar Posta) ugyanis 2013-ban külföldi alapanyaggal dolgozó magyar konfekciócégeket választottak. Ha a társaság belföldi árbevételének 95%-át jelentő közületi megrendelések kiesnek, akkor a cég összeomlása elkerülhetetlen, ami 170 dolgozó és 120 bedolgozó munkahelyének és a magyar textilipari szakmunkásképzésnek a megszűnését eredményezte.

Az összeállítás Orbánné dr. Horváth Márta tanulmánya alapján, valamint Füstös János-Lónyai Sándor: A BUDA-FLAX Lenfonó - és Szövőipari Vállalat Győri Szövőgyára 75 évének története című könyv alapján készült.

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      ÉRDEKESSÉGEK

 

     
 

Hlatky-Schlichter Lajos országgyűlési képviselőnek a kereskedelmi miniszterhez benyújtott fellebbezése a létesítendő viaszosvászongyár építésével kapcsolatban a Győri Hírlap 1912. február 24-i számában A Taussig-gyár építkezése. A viaszosvászon-gyár címmel teljes terjedelmében olvasható.

Győri Hírlap, 1912. február 24.

Győri Hírlap, 1912. február 24. 44. sz. 1-2. old.
Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/

A kereskedelmi miniszter válasza Hlatky-Schlichter Lajos beadványára a viaszosvászongyár építésével kapcsolatban.

Győri Hírlap, 1912. augusztus 11.

Győri Hírlap, 1912. augusztus 11. 183. sz. 6. old.
Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/

 

 

     
 

Névváltozatok:

Taussig Sámuel és Fiai Mechanikai Len- és Kenderszövő, Kikészítő és Impregnáló gyár 1911–

Linum-Taussig Sámuel és Fiai Lenfonó és szövőipari Rt. 1926–

Linum Lenfonó és Szövőipari Rt. 1940–

Győri Szövőgyár 1948–

Dunántúli Lenipari Nemzeti Vállalat 1950–

Lenfonó- és Szövőipari Vállalat (BUDA-FLAX) Győri Szövőgyára 1963–

Buda-Flax Győri Lenszövő Rt. 1988–

Pannon-Flax Győri Lenszövő Rt. 1994–

PannonFlax Győri Lenszövő Nyrt. 2006–

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      IRODALOM

 

  • 1986. Füstös János-Lónyai Sándor: A BUDA-FLAX Lenfonó - és Szövőipari Vállalat Győri Szövőgyára 75 évének története. Kiad. Lenfonó és Szövőipari Vállalat, Budakalász, Szikra Nyomda, Pécs. 165 old.
  • 2005. A PANNON-FLAX Győri Lenszövő Rt. beszámolója a 2004-es esztendőről
    https://bet.hu/newkibdata/111657/11657_1_PFL050428AR01H.pdf
  • 2014. Orbánné Horváth Márta: A győri textilipar átalakulása 1985-től napjainkig. Benne: A császári és királyi privilegizált mechanikus len és juta gyártól a Pannon Flax Nyilvánosan Működő Részvénytársaságig. In. Győr fejlődésének mozgatórugói. A győri járműipari körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 1. Győr, Palatia Nyomda. 159-161. old.

Képek forrása:

  • termékminták:  A PANNON-FLAX Győri Lenszövő Rt. beszámolója a 2004-es esztendőről
  • korabeli fényképek: Füstös János-Lónyai Sándor: A BUDA-FLAX Lenfonó - és Szövőipari Vállalat Győri Szövőgyára 75 évének története.
  • dokumentummásolatok: MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Linum-Taussig S. és Fiai Lenfonó- és Szövőipari Rt. (1922-48/50) iratanyaga (XI.8.)

 

Vissza a tartalomjegyzékre




Kapcsolódó galéria






Vissza az előző oldalra!
Győri Ipartörténeti Alapítvány - Magyar