Elérhetőségek

Győri Ipartörténeti Alapítvány

Cím: 9021 Győr,
Szent István út 10/a
Telefon:
+3696520274
Fax: +3696520291
E-mail:
ipartortenet@ipartortenet.hu
Adószám

Adószám

18984444-1-08



Ipartörténeti emlékhelyek

Stádel Károly Gazdasági Gépgyára és Öntödéje

Stádel Károly Gazdasági Gépgyára és Öntödéje
   Az emlékhely címe, útvonaltervezés
     
     Mit láthatunk az emlékhelyen?
     
     Rövid áttekintés
     
     Részletes cégtörténet
     
     Érdekességek
     
     Irodalom, hivatkozások
     
     Kapcsolódó galéria

 

 

 

      AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS

 

Győr, Rákóczi Ferenc utca 32.

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN?

 

 

 

 

Utcakép:

 
 
Képek napjainkból:
 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

 

      RÖVID ÁTTEKINTÉS

 

     
 

E helyen állt Győr első gyáripari üzeme, az 1845-ben alapított Stádel Károly mezőgadasági gépgyára és öntödéje.

A II. világháború végéig családi tulajdonban működő cég meghatározó szerepet töltött be a térségben. Minőségi termékei, méltó versenytársai voltak a mezőgazdaságban akkoriban elterjedt angol és amerikai gépeknek. Stádel számos új fejlesztésű berendezéssel, szabadalommal bizonyította rátermettségét, melyet több országos és nemzetközi kiállításon is díjaztak.

A cég a világháború alatt két bombatalálatot kapott, épületei és gépparkjának jelentős része megsemmisült. A család – nehéz anyagi helyzete miatt – 1950-től bérbe adta a céget, amely ettől fogva Kisalföldi Gépgyár néven működött tovább.

Az államosítást követően öt vasipari cég összevonásával megalakuló Kisalföldi Gépgyárak és Öntödék Egyesülése Vállalat I. telephelye lett az ingatlan. Az 1950-es évek ésszerűsítési törekvései az akkoriban fennálló öt telephely részleges összevonását és gazdaságosabb működtetését célozták meg.

A Kisalföldi Gépgyár 1952-ig működött ezen a helyen.

A telephelyből ma már csak a cégtulajdonos család lakóépülete maradt fenn.

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

 

      RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET

A Stádel gépgyár története az 1800-as évek elejére nyúlik vissza. Ekkor telepedett le Győrben Stádel József szerszámkovács és késesmester.

A kiváló szakember gyorsan elismert és megbecsült polgára lett a városnak. Több segéddel működő vállalkozásából vagyona szépen gyarapodott. Károly fia már 13 éves korától ismerkedett a mesterséggel. Először a családi műhelyben, majd pedig Bécsben tanulta ki az alapotól a császári és királyi műegyetem elvégzéséig a vasas szakma minden szakágát. Szakmai gyakorlatát különböző gyárakban, így például a híres bécsi Tophan cégnél szerezte.

Stádel József halálát követően 1844-ben visszatért Győrbe és átvette a családi vállalkozás irányítását. Az egyesült lakatoscéhnél leadott mesterdarabjával elnyerte a mester címet, így nagyratörő terveit immár saját nevével fémjelzett cégében tudja megvalósítani.

A Rákóczi Ferenc utcai új telephelynek alkalmas ingatlant 1847-ben veszi meg 5600 ezüstpénzért.

 

Sikeres bemutatkozás

Az ekkor már két segéddel dolgozó szerszámkovács mester első nyilvános bemutatkozására az 1846. júniusában megrendezett első győri iparműkiállításon került sor. Ezen a Kossuth Lajos által kezdeményezett rendezvényen Stádel Károly saját tervezésű – tűzi fecskendőnek is átalakítható – szivattyújával ezüstérmet nyert.

Ugyanebben az évben Pesten megrendezték a III. Országos Iparmű-kiállítást. Ezen Stádel is részt vett, és forgó szivattyúját bronzéremmel tüntették ki.

Másfél éves működése alatt megszerzett nagy mesterségbeli tudása és elért sikerei új tervek megvalósítására ösztönözték.

A szabadságharc bukását követően műhelyének jelentős fejlesztését határozta el. Új telephelye a korábban megvásárolt Rákóczi Ferenc utca 34. szám alatti ingatlan és az azzal szomszédos – 1853-ban megvásárolt – emeletes sarokház lett.

 

Műhelyből gyár

Stádel megbecsült beszállítója a városi tanácsnak is, több kisebb-nagyobb munkával is rendszeresen megbízták. A vevőközönség és a gyártmányféleségek körének bővülése arra késztette Stádelt, hogy közismert műhelye számára megszerezze a gyári címet.

Akárcsak korábban édesapja, így ő maga is rendszeres megrendelői között tudhatta a győri káptalani uradalmat, ahova mezőgazdasági gépeket szállított. A káptalan tiszttartójának ajánlólevelének birtokában 1862 januárjában kérelmet huttat el Győr Város Tanácsánhoz a gyári cím elnyerése céljából. A Helytartótanács 1862. április 24-én kelt engedélye nyomán az „országosan szabadalmazott gyár” cím viselésére méltónak ítélik.

A Stádel gyárról fennmaradt színes reklámgrafika

 

Az első nemzetközi megmérettetés

A Stádel gyár első külföldi sikerét az 1866-os bécsi nemzetközi gazdasági kiállításon aratta. Járgányáért állami díjat, míg gépgyűjteményéért nagy bronz érmet kapott.

A következő nemzetközi elismerést az 1873-as bécsi világkiállításon bemutatott kukoricamorzsolójáért és cséplőgépéért kapott érdemérem jelentette.

 

Új öntöde épül

Stádel Károly 1877-ben adta be a városi tanácshoz azt a kérelmét, melyben egy – a telephelyének udvarán létesítendő – új öntöde megépítésének lehetőségét kéri. A kérrelmet alig négy nap alatt jóváhagyó hatóság döntése nyomán a gépgyár számára lehetőség nyílt a saját gyártású gazdaságos és versenyképes öntvények előállítása.