Az emlékhely címe, útvonaltervezés | ||
Mit láthatunk az emlékhelyen? | ||
Rövid áttekintés | ||
Részletes cégtörténet | ||
Érdekességek | ||
Irodalom, hivatkozások | ||
Kapcsolódó galéria |
AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS |
MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN? |
Utcakép:
RÖVID ÁTTEKINTÉS |
Dunaréti Richards Richard 1908. január 2-án indította meg posztó-szövetgyárát 36 munkással. A gépeket Brünnből és Angliából hozatta, az államtól és a várostól a győri gyáralapításához 200 ezer korona vissza nem térítendő támogatást kapott. A gyárban elsősorban kabátszövetet készítettek, aminek a legnagyobb megrendelője az állam volt. A cég telephelyén 1940-ben fésűsfonodát létesítettek. A gyárat a háborús bombázások megkímélték. A posztógyárat 1949 tavaszán államosították, röviddel ezután a gyárhoz csatolták a Győri Fésűsfonodát, és a Győri Gyapjúfonó- Szövő- Festő és Kikészítőt. Ettől kezdve a nevük Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár. Az új cégnévvel nem értek el nagy piaci sikereket, 1957-ben visszavették a jól ismert Richards előnevet. Az 1960-as és 1970-es években vidéki telephelyek létesítésével és összevonásokkal (Soproni Fésűsfonó) teljessé vált a központi üzem termelési vertikuma. 1968-1972 között közel 350 millió Ft-os beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként nőtt a tőkés export. Az 1980-as évek közepétől kezdve lassan, de határozottan romlani kezdtek a gazdálkodás jövedelmezőségi mutatói. Az 1992 elején elindult csődeljárás során nem sikerült a hitelezőkkel megegyezni, így 1992 őszén megkezdték a gyár felszámolását. A termelés és kereskedés a korábbi évekhez képest összezsugorodott volumenben néhány évig még folyt a gyár romjain gomba módra szaporodó kis Kft.-kben. A gyár területén lévő üzemépületben és figyelőtoronyban éttermet rendeztek be. Az üzem területén lévő munkásszállásból szállodát alakítottak ki. |
||