A Magyar Királyi Állami Fa és Fémipari Szakiskola alapítása

A XIX. század végére Győr iparának fejlődésével egyre több és magasabb műszaki színvonalat képviselő gépet, termelő berendezést állítottak munkába. Ezen gépek szakszerű kezelése és karbantartása nagyobb létszámú és magasabb képzettségű munkásokat igényelt.

A Waggongyár győri letelepedésének feltételéül a várostól egy felsőfokú állami ipariskola létesítését szabta meg.

A város vezetése, gazdasági egységei kezdeményezték a fa- és fémipari szakiskola létesítését. A Győri Hírlap 1897. december 14.-i száma írt a Győri Kereskedelmi és Iparkamara határozatáról, melyben „felemelte szavát és kinyitotta pénztárcáját a győri szakiskola létesítése mellett.” A leendő iskola céljait a következőképpen fogalmazta meg: „Győr és a szomszédos vármegyék ifjúsága részére a magasabb színvonalú ipari képzettség megszerezhetőségét lehetővé tegye. A kenyérkereső pályára vezesse a tanulók azon kontingensét, mely a tudományos magasabb művelődés útjait nem keresheti fel, de bizonyos előkészültséggel léphetne az ipari foglalkozások ágaira.”

Az országban már öt hasonló profilú szakiskola működött. (Aradon, Marosvásárhelyen 1892, Szegeden 1894, Kolozsváron 1899, Temesváron 1900)

A Magyar Királyi Állami Fa és Fémipari Szakiskola történetében az első tanítási nap 1901. október 28-a volt, ideiglenes helyen, a volt Városháza épületében. A nagymértékű iparvállalati, önkormányzati, iparkamarai, összefogásnak köszönhetően az 1902-es tanévre elkészült az iskola végleges épülete, mely ma is otthont ad az iskolának.

1901-1916

A szakokoktatás állami tanrend szerint folyt 4 évfolyamon faipari és fémipari szakmákban. 1916. végéig 203 tanuló szerzett szakképesítést. A tanítás színvonalára jellemző, hogy tanulmányait több mint 70 tanuló tudta folytatni magasabb iskolákban.

A gombamódon szaporodó üzemek, vállalkozások igényelték a szakképzett munkaerőt, ezért az iskola több tanfolyamot indított, mintegy gyorsított módon próbált legalább betanított munkás szintre kiképezni minél több jelentkezőt. A tanfolyamokon 3052 fő vett részt, az iparban dolgozók szinte minden rétege képviseltette magát, az önálló mesterektől az inasokig bezárólag.

Az első világháború megtörte a fejlődést. Az igazgató, Nagy Győző is önként bevonult, majd hadifogságba esett. A tanulók közül 36 fő szintén bevonul, többen elestek a harcokban. Az 1914-es tanévet csak 1915 januárjában tudták csak megkezdeni, a tanév négy hónapig tartott. Az iskola épületét a katonaság foglalta le, később kórházat rendeznek be az első emeleten. Csak a fémipari műhelyek maradtak szabadok, de ezekben is haditermelés folyt.

1917-1932

Magyarországot különösen nagy vérveszteség érte, hiszen az 1920. június 4-i trianoni diktátum értelmében területének kétharmadát elvesztette, de ez a veszteség nemcsak területvesztést jelentett, hanem gazdasági, szellemi értékek területén is kilátástalan helyzetbe hozta az országot. Több millió magyar ajkú állampolgár rekedt az anyaországon kívül. Az 1920-as években (az I. világháborút követően) a nemzetek felemelkedésüket, újjászületésüket az iskola az oktatás a nevelés reformjától, korszerűsítésétől várták. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter politikájának középpontjában a magyar társadalom belső szerkezetének formálását, a magyar nép erkölcsi, szellemi nevelését, kulturális felemelését helyezte. Az iskolarendszer minden szintjén sikerült minőségi haladást elérni.

A középfokú „felső” szakiskolák a polgári iskolákra épültek, a „felső” jelző különböztette meg a 6 osztályos népiskolára épülő továbbképző iskolákat és a közép-fokú szakiskolákat.

A felső ipari iskola faipari, gépészeti, fém-vasipari, vegyészeti tagozatain a tanulmányi idő egységesen 3 év lett. A faipari tagozaton folyamatosan csökkent a jelentkezők száma, végül 1932-ben be kellett szüntetni képzést.

1926-ban 38 férőhelyes internátus létesült, mely az iskola épületében kapott helyet, és az iskola mindenkori vezetője alá tartozott.

Időközben Győr textilipari központtá vállt. A húszas évek második felére szükségessé vált nagyszámú textilipari munkás kitanítása. Itt találkozott ismét a város és az iskola érdeke. A város textiliparának szüksége volt képzett szakemberekre, az iskolának szüksége volt új profilra. Első lépésként 1927-ben a Fa és Fémipari Szakiskola igazgatója, György Ede két évfolyamos szövőipari szaktanfolyamot indított.

1933-1945

1933-ban a Kereskedelemügyi Miniszter hároméves textilipari szakiskola indítására adott engedélyt. Az iskola 1933-tól 1941-ig fém- és textilipari szakiskolaként működik, Magyar Királyi Fém és Textilipari Szakközépiskola néven.

1935-től 1940-ig az iskola a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá kerül az összes ipariskolával együtt.

1938-ban ismét 4 évre emelték a képzés idejét, és érettségit adó középiskolává szervezték át.

1941-ben ismét változott az iskola neve: Magyar Királyi „Jedlik Ányos” Gépipari Középiskola és Magyar Királyi Állami Textil-ipari Szakiskola lett.

1945-1960

A harci események befejeződése után már április 28-án megindult, illetve folytatódott a tanítás, annak ellenére, hogy a bombázás és a hadsereg után rendbe kellett tenni az épületet, a tantermeket, műhelyeket. Sok veszteség érte a gépparkot, szertárakat, internátust. Elégett az ifjúsági könyvtár, az irattár.

Az 1945-50-es években az ipar növekvő igénye, az iskola népszerűsége következtében ugrásszerűen növekedett a tanulólétszám. Régiónkban az egyetlen „ipari, műszaki középkádereket” képző intézmény volt. Az iskola épületét bővíteni kellett, így 1948-ban megépült a Nagy Jenő utcai épületrész második emelete.

1950-ben a textilipari tagozat önálló technikummá alakult át, területileg is elkerült az intézetből, így az iskola profilja tisztán fémipari lett.

Az iparhoz hasonlóan az oktatásban is gyakori átszervezések eredményeként szinte évenként változott az iskola neve is:

1945    Győri Magyar Állami Jedlik Ányos Gépipari Középiskola

1947    Általános Gépészeti Állami Műszaki Középiskola Textilipari tagozattal

1950    8. számú Ipari Gimnázium Vas-Fém-Gépipari Tagozat

1951    10. számú Általános Gépészeti Technikum

1952    22. számú Gépipari Technikum, Erőgépgyártó Tagozat

1955    Jedlik Ányos Közlekedési Gépészeti Technikum

1960    Jedlik Ányos Gépipari Technikum

1946 októberében beindult a felnőttoktatás Győri Dolgozók Általános Gépészeti Műszaki Középiskolája néven. Ez az oktatási forma kisebb megszakításokkal a mai napig működik az iskolában.

1960-1980

1962-ben megkezdődött a technikusképzés a Felsőfokú Gépipari Technikumban gépgyártás-technológiai és járműgépész szakon

1971 Szakközépiskola képzés váltja a technikusképzést

1971 Elkészült az iskola új épületszárnya, a Szent István úton.

1972 A szakközépiskolai érettségivel rendelkezők egy éves tanulás után technikusminősítő vizsgára jelentkezhettek, és sikeres vizsga után technikusi címet kaptak.

1976 Öntőipari szak indítása

1978 Az új képzési forma minden szakon szakmunkásképző szakközépiskolai képzés géplakatos, gépi forgácsoló, öntő szakokon

1981-1990

1985 Újra beindult a technikus képzés nappali tagozaton (gép- és készülékszerkesztő, gépgyártástechnológia, gépszerelő-karbantartó, öntészet)

1987 Gépgyártástechnológiai-számítás-technikai technikus képzés indul. Itt találkozott ismét a gyakorlat és az iskola vezetésének újító törekvése, ugyanis több győri vállalat már alkalmazott NC gépeket.

1990-2000

1991 Első számítógépes szaktanterem kialakítása

1991 Első világbanki program

1993 Újabb szakmákban indul képzés: gépészet-fémtechnika, informatika-számítástechnika

1994 Második világbanki program

1994 Gimnáziumi osztály indult. Két évfolyam végzett ebben a képzési formában.

2000-2025

2005 Az iskola új neve: Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola és Kollégium A névváltozás oka az volt, hogy az iskola kérte, hogy a „gépipari” szó kerüljön vissza a névbe, mivel sokan még mindig „a gépipari”-ként említették iskolánkat, másrészről a gépipari képzés folyamatos volt az informatikai jellegű képzések túlsúlya ellenére.

2015 Iskolánk a Győri Műszaki Szakképzési Centrum telephelyeként működik tovább. Elnevezése: Győri Műszaki Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma. A változás a képzési szerkezetet nem érintette, a szakképzés irányítása átkerült a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá.

2019 Iskolánk új neve: Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma. A névváltozás oka az volt, hogy a korábbi két győri szakképzési centrum összeolvadt.

2020 Iskolánk új neve: Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium. A névváltozás oka: az új szakképzési törvény létrehozta a technikumokat, a középfokú szakképzés ezáltal ötévessé válik, az érettségi vizsga letétele után nem lehet elhagyni a szakképzést.