Elérhetőségek

Győri Ipartörténeti Alapítvány

Cím: 9021 Győr,
Szent István út 10/a
Telefon:
+3696520274
Fax: +3696520291
E-mail:
ipartortenet@ipartortenet.hu
Adószám

Adószám

18984444-1-08



Ipartörténeti emlékhelyek

Magyar Selyemfonógyárak Győri Gyártelepe

Magyar Selyemfonógyárak Győri Gyártelepe
   Az emlékhely címe, útvonaltervezés
     
     Mit láthatunk az emlékhelyen?
     
     Rövid áttekintés
     
     Részletes cégtörténet
     
     Érdekességek
     
     Irodalom, hivatkozások
     
     Kapcsolódó galéria

 

      AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS

 

Győr, Csipkegyári út 3.

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN?

 

Utcakép:

 

Egy kép a múltból:

 

Forrás: Magyarország selyemtenyésztésének selyemfonó és selyemsodró iparának ismertetése. 1880-1910. In. Magyar Kelmefestő Újság,1912.09.22. 38. sz. 325. old.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MagyarKelmefestoUjsag_1912/?query=gy%C5%91ri%20selyemfonoda&pg=326&layout=s

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      RÖVID ÁTTEKINTÉS

 

 

A magyar selyemtenyésztést az állam felügyelte, ezért a selyem feldolgozására létrejött selyemipar is állami monopólium volt.  Az 1800-as évek második felében fellendült selyemgubó tenyésztésnek köszönhetően sorra épültek az újabb gyárak a történelmi Magyarország területén. A magyar selyem kiváló minősége miatt keresett volt a nemzetközi piacon, az állami beruházással létesült selyemgyárak bérlésére sorban álltak a külföldi cégek. Az 1900-ban épült győri selyemfonoda hivatalos nevén Magyar Selyemfonógyárak Győri Gyártelepe francia bérlői a Lasalle-i Dumas & Martin voltak.

A Rába parton már állt a selyemgubóraktár, ahol a beváltó állomásokról beszállított gubókat tárolták különféle kezelések után a felhasználásig. Ez indokolta, hogy Újvárosban, a raktár közelében épüljön meg a selyemfonoda. A munkaerő biztosítását az állami árvaházak leányainak betanításával oldották meg, akik munkásszállásokon laktak. A munkásnők számára korszerű leányotthon épült 1911-ben.

Az első világháború idején a katonaság vette birtokba az épületet, majd a két világháború között ismét termelt a gyár. 1938 júniusában a gyár leállt, mivel az állam nem hosszabbította meg a bérlővel a m. kir. Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.-vel a szerződést, így 300 munkahely szűnt meg. 1939 augusztusától újra termelt a selyemfonógyár 130 munkással.

Az állam a korábban haszonbérbe adott selyemfonodákat 1938-ban saját kezelésébe vette, közvetlen irányításukat a m. kir. Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség látta el. 1941-ben a győri gyár 120 katlannal, és 350 munkással dolgozott.

A második világháború idején, amikor a termelés megszűnt, lengyel tiszteket tartottak fogva fonoda épületében. Elszállításuk után az épületet bombatalálat érte. 1945-ben a Rába vasúti hidat újjáépítő szovjet utász alakulat katonái tartózkodtak itt, majd 1946-tól 1952-ig az olajgyár használta raktárnak, mivel a Gazdasági Főtanács 1947-ben úgy döntött, nem építik újjá, nem helyezik üzembe a győri gyárat, mert a tolnai fonoda kapacitása az ország előirányzott évi gubótermelésének feldolgozására elegendőnek bizonyult. Az épületet 1953. január 1-jétől megkapta a Győri Autószerszámgépgyár, amely a későbbiekben többször átalakult. 1976. április 1-jétől a Magyar Vagon és gépgyár célgépgyára nevet vette fel. A Rába Célgépgyárát a rendszerváltás után a Hörmann és a Bárdi Autó vásárolta meg.

A Selyemfonógyár az 1910-es évek második felében

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Győr vármegye. 1908. 138. old.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Borovszky_Gyor/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=151&layout=s

 
     

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

 

      RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET

     

A Magyar Selyemfonógyárak Győri Gyártelepéről készült részletesebb összefoglalót lásd a Győri Szalon honlapján: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás címmel, szerzője: Antaliné Hujter Szilvia

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

      ÉRDEKESSÉGEK

 

 

A győri selyemfonoda belső képe

Forrás: Magyarország selyemtenyésztésének selyemfonó és selyemsodró iparának ismertetése. 1880-1910. In. Magyar Kelmefestő Újság,1912.09.29. 39. sz.333. old. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MagyarKelmefestoUjsag_1912/?query=gy%C5%91ri%20selyemfonoda&pg=326&layout=s

 

A Népszava 1908. július 23-án megjelent 4-es számában a M. Kir. Győri Selyemfonógyárban tapasztalt rossz munkásviszonyokról írt.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1908_07/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=217&layout=s
 

Az építendő munkásnőszállás megítélése a dolgozók szemszögéből.

Népszava, 1911. április 4. 10. old.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1911_04/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=111&layout=s

 

Versenytárgyalási felhívás az építendő selyemfonodai munkásnőszállásra

Földmívelési Értesítő, 1912, október 27. 44. sz. 1370. old.

Csonkamagyarország, 1927. december 11. 50. sz. 4. old.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kiskunfelegyhaza_CsonkaMagyarorszag_1927_2/?query=gy%C5%91ri%20selyemfonoda&pg=87&layout=s

 

Győr vármegye selyemtenyésztési adatai 1880-1929 között

Fent István: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. 229. old.

Forrás: https://edok.gyorikonyvtar.hu/book/-/record/kkmk571894;jsessionid=34759051E2D8ED4BAFF6213DE39B386D

 

A selyemgubó termelésből a katonaság is kivette a részét, az ejtőernyők selyemből készültek.

Fent István: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. 249. old.

Forrás: https://edok.gyorikonyvtar.hu/book/-/record/kkmk571894;jsessionid=34759051E2D8ED4BAFF6213DE39B386D

 

A M. Kir. Állami Selyemfonodák Győri telepe 1942-es működéséről

Iparos-részvénytársulatok. In. Nagy Magyar Compass 66/2. (1942)

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarCompass_1942_2/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=441&layout=s

 

A győri selyemfonoda 1947-es állapotáról a Magyar Textiltechnika tudósít.

Magyar Textiltechnika, 1947. dec. 1. 2. sz. 58. old.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MagyarTechnikaMelleklapjai_MagyarTextiltechnika_1947-1948/?query=gy%C5%91ri%20selyemfonoda&pg=59&layout=s

 
     

 

 

 

      IRODALOM

 

  • Fent István: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. Budapest, A m. kir. Földmívelésügyi Minisztérium Országos Selyemtenyésztési Felügyelősége, 1930. 255 old.
     
  • Papp József Árpád: A győri Selyemfonógyár és az Orfelináta-Leányotthon rövid története. In. A Rába Műveldési Központ Helytörténeti Klubjának tanulmánygyűjteménye. Győr, 1979. 89-108. old.

 

Vissza a tartalomjegyzékre 








Vissza az előző oldalra!
Győri Ipartörténeti Alapítvány - Magyar