Ipartörténeti emlékhelyek

A magyar selyemtenyésztést az állam felügyelte, ezért a selyem feldolgozására létrejött selyemipar is állami monopólium volt.  Az 1800-as évek második felében fellendült selyemgubó tenyésztésnek köszönhetően sorra épültek az újabb gyárak a történelmi Magyarország területén. A magyar selyem kiváló minősége miatt keresett volt a nemzetközi piacon, az állami beruházással létesült selyemgyárak bérlésére sorban álltak a külföldi cégek. Az 1900-ban épült győri selyemfonoda hivatalos nevén Magyar Selyemfonógyárak Győri Gyártelepe francia bérlői a Lasalle-i Dumas & Martin voltak.

A Rába parton már állt a selyemgubóraktár, ahol a beváltó állomásokról beszállított gubókat tárolták különféle kezelések után a felhasználásig. Ez indokolta, hogy Újvárosban, a raktár közelében épüljön meg a selyemfonoda. A munkaerő biztosítását az állami árvaházak leányainak betanításával oldották meg, akik munkásszállásokon laktak. A munkásnők számára korszerű leányotthon épült 1911-ben.

Az első világháború idején a katonaság vette birtokba az épületet, majd a két világháború között ismét termelt a gyár. 1938 júniusában a gyár leállt, mivel az állam nem hosszabbította meg a bérlővel a m. kir. Selyemfonodák Haszonbérlete Rt.-vel a szerződést, így 300 munkahely szűnt meg. 1939 augusztusától újra termelt a selyemfonógyár 130 munkással.

Az állam a korábban haszonbérbe adott selyemfonodákat 1938-ban saját kezelésébe vette, közvetlen irányításukat a m. kir. Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség látta el. 1941-ben a győri gyár 120 katlannal, és 350 munkással dolgozott.

A második világháború idején, amikor a termelés megszűnt, lengyel tiszteket tartottak fogva fonoda épületében. Elszállításuk után az épületet bombatalálat érte. 1945-ben a Rába vasúti hidat újjáépítő szovjet utász alakulat katonái tartózkodtak itt, majd 1946-tól 1952-ig az olajgyár használta raktárnak, mivel a Gazdasági Főtanács 1947-ben úgy döntött, nem építik újjá, nem helyezik üzembe a győri gyárat, mert a tolnai fonoda kapacitása az ország előirányzott évi gubótermelésének feldolgozására elegendőnek bizonyult. Az épületet 1953. január 1-jétől megkapta a Győri Autószerszámgépgyár, amely a későbbiekben többször átalakult. 1976. április 1-jétől a Magyar Vagon és gépgyár célgépgyára nevet vette fel. A Rába Célgépgyárát a rendszerváltás után a Hörmann és a Bárdi Autó vásárolta meg.

A Selyemfonógyár az 1910-es évek második felében

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Győr vármegye. 1908. 138. old.

https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Borovszky_Gyor/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=151&layout=s

A győri selyemfonoda belső képe

Forrás: Magyarország selyemtenyésztésének selyemfonó és selyemsodró iparának ismertetése. 1880-1910. In. Magyar Kelmefestő Újság,1912.09.29. 39. sz.333. old. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MagyarKelmefestoUjsag_1912/?query=gy%C5%91ri%20selyemfonoda&pg=326&layout=s

A Népszava 1908. július 23-án megjelent 4-es számában a M. Kir. Győri Selyemfonógyárban tapasztalt rossz munkásviszonyokról írt.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1908_07/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=217&layout=s
 

Az építendő munkásnőszállás megítélése a dolgozók szemszögéből.

Népszava, 1911. április 4. 10. old.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Nepszava_1911_04/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=111&layout=s

Versenytárgyalási felhívás az építendő selyemfonodai munkásnőszállásra

Földmívelési Értesítő, 1912, október 27. 44. sz. 1370. old.

Csonkamagyarország, 1927. december 11. 50. sz. 4. old.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Kiskunfelegyhaza_CsonkaMagyarorszag_1927_2/?query=gy%C5%91ri%20selyemfonoda&pg=87&layout=s

Győr vármegye selyemtenyésztési adatai 1880-1929 között

Fent István: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. 229. old.

Forrás: https://edok.gyorikonyvtar.hu/book/-/record/kkmk571894;jsessionid=34759051E2D8ED4BAFF6213DE39B386D

A selyemgubó termelésből a katonaság is kivette a részét, az ejtőernyők selyemből készültek.

Fent István: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. 249. old.

Forrás: https://edok.gyorikonyvtar.hu/book/-/record/kkmk571894;jsessionid=34759051E2D8ED4BAFF6213DE39B386D

A M. Kir. Állami Selyemfonodák Győri telepe 1942-es működéséről

Iparos-részvénytársulatok. In. Nagy Magyar Compass 66/2. (1942)

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarCompass_1942_2/?query=gy%C5%91ri%20selyemfon%C3%B3gy%C3%A1r&pg=441&layout=s

A győri selyemfonoda 1947-es állapotáról a Magyar Textiltechnika tudósít.

Magyar Textiltechnika, 1947. dec. 1. 2. sz. 58. old.

Forrás: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BME_MagyarTechnikaMelleklapjai_MagyarTextiltechnika_1947-1948/?query=gy%C5%91ri%20selyemfonoda&pg=59&layout=s