Elérhetőségek

Győri Ipartörténeti Alapítvány

Cím: 9021 Győr,
Szent István u. 10/a
Telefon: +3696520274
Fax: +3696520291
E-mail: ipartortenet@ipartortenet.hu


Ipartörténeti emlékhelyek

Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövet Gyár

Magyar Mechanikai Pamut-és Gyapjúszövet Gyár
   Az emlékhely címe, útvonaltervezés
     
     Mit láthatunk az emlékhelyen?
     
     Rövid áttekintés
     
     Részletes cégtörténet
     
     Érdekességek
     
     Irodalom, hivatkozások
     
     Kapcsolódó galéria
     
     I. körtúra következő állomáshelye

 

 

 

      AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS

 

Győr, Fehérvári út 3.

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN?

 

A gyár egykori telephelye a Győrt átszelő 1-es főút gyárvárosi szakasza (Szent István út) és a Vágóhíd utca közötti területen található.

Az emléktábla az egyetlen fennmaradt gyárépületben, a napjainkban SPAR bevásárlóközpontként működő egykori szövödében látható.

Az épületben a födém alatt még ma is fellelhetők a korabeli légtechnika egyes elemei, de ezen túlmenően már semmi sem utal a létesítmény korábbi ipari funkciójára.

A Győri Textil másik fennmaradt építménye a Fehérvári út mellett emelkedő gyárkémény, mely az OBI áruház területén áll. Eredeti funkcióját vesztve,  ma átjátszóállomásként hasznosítják.

 

Utcakép:

  Tudta-

Légifotó napjainkból:

A gyárkémény és a SPAR bevásárlóközpont épülete az egykori textilgyár helyén

Az egykori textilgyárra már csak a gyárkémény és a SPAR bevásárlóközpont épülete emlékeztet.
Légifotó: Andorka Zsolt

Képek a bontásról:

A Győri Textil bontása 2008

A Győri Textil bontása (2008)
Fotó: Andorka Zsolt

A Győri Textil a Fehérvári út felől, előtérben a félig lebontott üzemépület, 2006

A Győri Textil a Fehérvári út felől, előtérben a félig lebontott üzemépület (2006)
Fotó: Andorka Zsolt

Egy kép a múltból:

Magyar Mechanikai Pamut-és Gyapjúszövet Gyár - Ilyen volt

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      RÖVID ÁTTEKINTÉS

 

     
 

A bécsi gyáros, Julius Leon textilüzemét, a Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövet gyárat 1901. szeptember 23-án avatták fel. A gyár volt az első a korabeli Magyarországon, amely mindenféle ruhakelmét, finom bélésárut, sebészeti célokra szolgáló kötszereket készített. A Leon-gyár – ahogy a köznyelvben emlegették –, a II. világháború végén 85%-ban elpusztult.

Az államosítás után Magyar Textil Nemzeti Vállalat néven folytatta az üzem a munkáját. A Győri Fonodát 1962-ben egyesítették a Textillel, ezzel ismét teljessé vált a gyártás vertikuma. 1978-ban vette fel a gyár a Rábatext Textilipari Vállalat nevet.

A vállalat vezetése 1985-ben a két telephellyel (a Puskás Tivadar út 10. sz. alatti fonodával és a Fehérvári út 3. sz. alatti szövödével) rendelkező mamutcéget kisebb egységekre bontotta. A Győri Textilművek Rt. vegyes vállalat 1989. december 21-én jött létre. Mellette tovább működött a Rábatext Textilipari Vállalat. A Győri Textilművek Rt. felszámolása során létrejött Uniontext Textilipari Kft.-nek még 1200 dolgozója volt, a céget 1995-ben megvásárolta a Graboplast Rt. Többszöri tulajdonosváltás után a már Leonell Textilipari Kft. néven létező veszteséges céget 1994-ben zárták be.

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

      RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET

 

A bécsi gyáros, Julius Leon textilüzemének építéséhez a várostól ingyen telket, az építéshez térítésmentesen téglát, valamint vám- és adókedvezményt kapott. A konkurencia kizárására is ígéretet kapott, hogy 20 kilométeres körben újabb textilüzem építésére nem ad a város vezetése engedélyt.

A Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövet gyárat 1901. szeptember 23-án ünnepélyes keretek között felavatták.

A Dunántúli Hírlap, 1901. szeptember 26. 78. száma 4-5. oldal

A Dunántúli Hírlap, 1901. szeptember 26. 78. száma 4-5. oldal
forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu

Az eseményről a Győri Hírlap címoldalon számolt be, lásd itt a teljes cikket.

 

A gyár neve 1905-től Egyesült Wernstadti és Győri Textilipari Rt.

A gyár neve 1905-től Egyesült Wernstadti és Győri Textilipari Rt.

Trianon után a Győri Textilipari Rt. részvényeinek nagy részét az Angol-Magyar Bank szerezte meg.

Az 1940-es címtárban a Magyar Textilipari Rt. és a Győri Textilipari Rt. is szerepel.

Az 1940-es címtárban a Magyar Textilipari Rt. és a Győri Textilipari Rt. is szerepel.
forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/?docId=52525

 

A II. világháború végén a textilgyár 85%-a elpusztult. Az államosítás után Magyar Textil Nemzeti Vállalat néven folytatta az üzem a munkáját. A Győri Fonodát 1962-ben egyesítették a Textillel, ezzel ismét teljessé vált a gyártás vertikuma. 1969-ben Marton Jánost nevezték ki a gyár igaztójának. Nyugdíjba vonulását követően 1977-től Vass Zoltán vette át az igazgatói feladatkört.

A három műszakban, túlnyomó részben női munkaerővel dolgozó üzemben állandósult a munkaerőhiány, amelyen részben a termelés vidékre történő kitelepítésével igyekeztek enyhíteni. A régebbi, de még megfelelő műszaki állapotú gépeket 1978-tól a környező községekbe (Abda, Bősárkány, Csesznek, Győrújbarát, Kapuvár, Kisbarát, Rábapatona, Várgesztes) telepítették, hogy a helyben lévő munkaerőt foglalkoztassák. A gyár vezetése – természetesen a szakminiszter jóváhagyásával – az amerikai Werner Szervező Intézetet kérte fel a győri üzem átvilágítására. Az intézet munkatársainak tanácsára 167 automata szövőgépet vásároltak, amivel 30–32 millió négyzetméter készárut termeltek.

1978-ban vette fel a gyár a Rábatext Textilipari Vállalat nevet. A fonodában 1978-ra befejeződött a géppark felújítása.

A RÁBATEXT Győri Textilipari Vállalat zászló-adományozási ünnepségének meghívója, 1982

A RÁBATEXT Győri Textilipari Vállalat zászló-adományozási ünnepségének meghívója, 1982
forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/?docId=24186

1985-ben 2548 dolgozó 1 milliárd 383 millió forint termelési értéket produkált. A vállalat vezetése az átalakulást lehetővé tevő jogszabály megszületése után úgy vélte, hogy a két telephellyel (a Puskás Tivadar út 10. sz. alatti fonodával és a Fehérvári út 3. sz. alatti szövödével) rendelkező mamutcéget kisebb egységekre bontja. A Rábatext Energia és Gépészeti Szolgáltató Rt. 1988. december 1-jei megalakításával megkezdődött a nagyvállalat feldarabolása.

Rábatex Győri Textilipari Vállalat

1986. évi Ipari Formatervezési Nívódíj pályázat díjazott terméke

1986. évi Ipari Formatervezési Nívódíj pályázat díjazott terméke

A Rábatext Textilipari Vállalat átalakítása a cég pénzügyeit intéző Duna Bank és az osztrák Getzner AG részvételével történt. A Győri Textilművek Rt. vegyes vállalat 480 millió forintos alaptőkével 1989. december 21-én jött létre. Mellette tovább működött a Rábatext Textilipari Vállalat. Részvényeinek közel a felét egy bécsi kereskedő, Ivan Holler, 24, illetve 26%-át a Győri textilipari Vállalat és a Duna Bank birtokolta, a maradék 2% pedig a munkavállalók tulajdonába került. A nagy átalakítás mellett kisebb cégek is alakultak, amelyek divatcikkek, zsebkendők, ágyneműk gyártására, konfekcionálására, textiltermékek forgalmazására, üzemszervezési, számítástechnikai szolgáltatások nyújtására, sőt még személyautók javítására is vállalkoztak.

Ágynemű garnitúra

Ágynemű garnitúra

Az újonnan alakult kft.-k önálló gazdasági hatáskörrel és tőkével bírtak, az épületeket, az eszközöket az anyacégtől bérelték. Általában nem voltak eredményesek, a legtöbbjük sorsa a felszámolás lett.

A tőkeemelés és a DIEGO üzletháznak eladott üzemépületből származó bevétel lehetővé tette a gyenge technológiai pontok javítását. 240 millió forintért gépeket vásároltak, a maradékot az újonnan alakult cégek finanszírozására költötték.

1990 végén 300 schillinges kibocsátási árfolyamon 400 millió Ft értékű részvényt bocsátottak ki a bécsi tőzsdén.

1991-ben az itt gyártott zsebkendő „Formatervezés Nívódíj” elismerést kapott, amelyből 7,6 millió darabot szállítottak Japánba.

Mario és Antonius zsebkendők

1992 áprilisában már csak 69–93 schilling között mozgott a részvények jegyzési ára, ezért a győri tulajdonos leállította az értékesítést. A cég hitelállománya 1992-re olyan nagyra duzzadt, hogy a Magyar Hitel Bank Rt. Győri Fiókja a hitelfedezeti biztosítékok emelését kérte a tulajdonosoktól, amit azonban a közgyűlés nem szavazott meg, ezért a legnagyobb hitelező a részvénytársaság felszámolását kezdeményezte.

A Győri Textilművek Rt. felszámolása során a Magyar Hitel Bank Rt. lett a cég épületének, gépeinek, árukészletének tulajdonosa, az egyszemélyes társaság megalapítója. Ekkor a felszámolt cégnek még 1200 dolgozója volt. A bank vállalati biztost állított az Uniontext Textilipari Kft. élére, és valamennyi dolgozóját megtartotta.

A Graboplast Rt. 1995 tavaszán megvásárolta a Soproni Szőnyeggyár részvénytöbbségét és a győri Uniontext Kft.-t. A Graboplast Textil és Műbőrgyártó Rt. jelentős gépberuházást hajtott végre az Uniontext-nél, ettől kezdve az új tulajdonos gyártmányai számára termelték az alapanyagot. A Graboplast 2000 őszén a cég 74,9 százalékát eladta a budapesti Albertfalvi Cérnázó Kft.-nek.

Az Uniontext 2000 csődöt jelentett 2003 márciusában, majd a győri vállalatot 480 millió Ft-os kikiáltási ár helyett a békéscsabai Csárda-Tex Kft.100 millió forint + áfáért vásárolta meg.

Az új tulajdonos az immár Leonell Textilipari Kft. néven jegyzett vállalatnál 306 főt kívánt továbbfoglalkoztatni. A remények nem váltak be, 2005-ben leállt a termelés a győri Leonell Textilipari Kft.-nél és a munkások többségének felmondtak, a céget felszámolták és a helyén Spar bevásárlóközpont épült.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 1992. augusztus 10-én megindította a vállalat felszámolását, amelyet 1994. szeptember 26-án zártak le, a társaságot 1996-ban törölték a cégjegyzékből.

Az összeállítás Orbánné dr. Horváth Márta tanulmánya alapján készült.

Tovább a részletes tanulmányhoz

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      ÉRDEKESSÉGEK

 

     
 

A papírzsebkendő megjelenése előtt a textilgyár egyik fő terméke a zsebkendő volt.

1949–51-ben fokozatosan beindult a széles szövőgépeken a zsebkendőgyártás, 1955-ben 120 db nyüstös szövőgépen szőtték a zsebkendőt, aminek egy részét külföldön értékesítették. Még ebben az évben beindult a szegőüzem, így a zsebkendőgyártás három alapműveletét – szövés, kikészítés, szegés –, helyben tudták megoldani.

Keretes zsebkendő

Keretes zsebkendő: ahol a bordűr közvetlen a beszegendő rész mellett van

Keskeny bordűrös keretes zsebkendő

Keskeny bordűrös keretes zsebkendő: a bordűr szélessége az egy cm-t nem éri el

 

 

 

Az az Ivan Holler magyar származású osztrák kereskedő, aki a Győri Textilművek Rt. részvényeinek 48%-át birtokolta Holler Ivánként az 1960-as években hagyta el Magyarországot. Olaszországba disszidált, ahol farmernadrágokkal kereskedett, majd 1978-ban Ausztriában alapított nadrágokat gyártó vállalatot. Holler cége Magyarországra is szállított divatcikkeket és nadrágokat. A Győri Textilipari Vállalat Holler magyarországi kereskedő cégének a beszállítója lett, így került a magyar vállalat kapcsolatba Hollerrel, aki a magyar textilipar legnagyobb befektetőjévé vált.

 

 

     
 

Névváltozatok:

Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövet gyár 1901–

Egyesült Wernstadti és Győri Textilipari Rt. 1905–

Győri Textilipari Rt. 1921–

Magyar Textil Nemzeti Vállalat 1948–

Győri Textilipari Vállalat 1958–

RÁBATEXT Győri Textilipari Vállalat 1971–

Győri Textilművek Rt. 1989–

Uniontext Textilipari Kft. 1993–

Uniontext 2000. 2001–

Leonell Textilipari Kft. 2003–2013.

 
     

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      IRODALOM

 

  • 2014. Orbánné Horváth Márta: A győri textilipar átalakulása 1985-től napjainkig. Benne: A Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövetgyártól a Győri Textilművek Részvénytársaságig. In. Győr fejlődésének mozgatórugói. A győri járműipari körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 1. Győr, Palatia Nyomda. 162–165. old.
  • 1987. Kovács Lajosné: Rábatext. Zsebkendő-konfekció, 1955–1987. Honismereti pályázat. 61 old.
  • 198? Forgách János: Léon Gyula Első Magyar Mechan. Pamut- és Gyapjúárúgyár Győrött. Honismereti pályázat. 57 old.
  • 1977. Rábatext. Győri Textilipari Vállalat,1902–1977. Fotó: Katona Miklós. Kiad. a Magyar Hirdető, Győr. 16 lev.

Vissza a tartalomjegyzékre




Kapcsolódó galéria






Vissza az előző oldalra!
Győri Ipartörténeti Alapítvány - Magyar