Elérhetőségek
Győri Ipartörténeti Alapítvány
Szent István út 10/a
Telefon:
+3696520274
Fax: +3696520291
E-mail:
ipartortenet@ipartortenet.hu
További információk
Ipartörténeti emlékhelyek
Magyar Csipkegyár Rt.
| Az emlékhely címe, útvonaltervezés | ||
| Mit láthatunk az emlékhelyen? | ||
| Rövid áttekintés | ||
| Részletes cégtörténet | ||
| Érdekességek | ||
| Irodalom, hivatkozások | ||
| Kapcsolódó galéria |
| AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS |
| MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN? |
Az egykori Gardénia Csipkefüggönygyár helyén ma Dunacenter néven bevásárlóközpont működik. Az 1. számú főút mellett, a Bécs-Budapest autópálya lehajtó közelében létesített 6500 m²-es központot 2009 októberében adták át rendeltetésének.
Forrás: https://dunacenter.com/rolunk/
Utcakép:
| RÖVID ÁTTEKINTÉS |
|
Magyarországon az első velencei csipkét gyártó gyárat, az angol csipkegyáros Frank Tatham alapította Győrben 1911-ben. A Magyar Csipkegyár Rt. 1913-ban teljes kapacitással: 7 szövőgéppel, 50 fővel működött. Termékeinek választéka folyamatosan bővült: a kezdeti velencei csipke, csipkeszövetek előállítása után 1923-ban az Első Magyar Csipkefüggönygyár Rt.-ben elindult a csipkefüggöny, majd később a szőnyeggyártás és a tüll szövése is. A háborús években kötszer alapanyagokat készítettek, az államosítás után a Gardénia Csipkefüggönygyárban hagyma- és burgonyazsákokat szőttek. A 60-as évektől megkezdték a szintetikus függönyök gyártását, később a jacquard termékekkel bővítették kínálatukat. A szennyelnyelő kikészítési eljárás (Soilreease) kifejlesztése a cég nevéhez fűződik. A hazai csipke és függönygyártás vezető vállalata a világ több mint harminc országába exportált, dolgozói létszáma a 90-es években meghaladta a 800 főt. A sikeres évek után a textilipari dekonjunktúra a gyárat is elérte. 2008-ban megkezdték a felszámolását. A csipkefüggönygyár megalakulásának 100. évfordulóján, 2011-ben a Gardénia márkanevet megvásárolta a Rovitex Homedeco Group. |
| RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET |
A nottinghami csipkegyáros Frank Tatham 1910. március 4-i – a magyar kereskedelmi miniszternek írt – beadványában a Győrött létrehozandó csipkegyár részére az ipartámogató törvényekben biztosított állami kedvezményt és államsegélyt kért. Az alapítandó gyárban 10 angol gyártmányú csipkeszövőgéppel szövőüzem, valamint fehérítő és kikészítő üzem működését tervezték. Győr város – bizonyos feltételek mellett – közel 12 ezer m² ingyen telket és a helyi adók alól 15 évi mentességet biztosított az angol vállalkozónak, viszont előírták, hogy az engedélyezés után a Frank Tatham Limited Rt. egy éven belül köteles az üzemet felépíteni és beindítani.
Magyar Vaskereskedő, 1911. június 18
A Bécsben 1911-ben kiadott Compass 1912 Finanzielles Jahrbuch első kötetében Frank Tathem neve már győri igazgatóként szerepel.
Forrás: https://portal.zedhia.at/
A Magyar Csipkegyár Rt. üzeme 1912 nyarára elkészült, 1913-ban a termelés elérte a teljes kapacitást. A kétemeletes épület földszintjén a vállalttól eltérően 7 használt szövőgéppel indult be a csipkeszövöde. Az első emeleten a csipkék adjusztálása, kivágása és stoppolása történt, a másodikon a szárítást végezték. A festő-kikészítő üzem egybeépítve a kazánházzal alkotta a gyártelep másik létesítményét.
Honi Ipar, 1913. június. 11. sz. 18. old.
Az üzemben 50 munkás dolgozott, holott a részvénytársaság 50-60 férfi és 60-80 nő foglalkoztatását vállalta. Az első világháború kitörése után a főépület első emeletén katonai szállás volt, később sebesülteket helyeztek el itt. Az nyersanyaghiány miatt akadozott a gyártás, csak egy műszakban termeltek. Termékeik a háborús igényeket elégítették ki: kötszer-alapanyagokat szőttek, arcfátyolhoz szükséges alapanyagokat gyártottak hernyóselyemből. Az üzem csődbe ment, 1917-ben a gyárat bezárták. Az angol tulajdonosok 1919-ben távoztak, árulták a vállalatot.
1922-ben egy osztrák vállalkozó vette meg az üzemet, aki azt Győri Csipkegyár Rt. néven újraindította. Ez időben velencei csipkét és csipkeszövetet gyártottak. 1923-ban két darab függönygép megvásárlásával elindult a függönygyártás, ami a cég nevében is megjelent: Első Magyar Csipkefüggönygyár Rt. A további fejlesztések újabb eredményeket hoztak. Az Első Magyar Egyesült Csipkefüggöny, Csipke és Hímzőgyár Rt. fő telephelye Budapesten volt, Győrben a fióktelepe működött. Megkezdődött Győrben a szőnyeg és törülközőgyártás is. A sikeres időszak után a cég a nagy gazdasági világválság idején ismét csődbe jutott, csak 1935-ben sikerült az új tulajdonosnak új név alatt – Gardénia Csipkefüggöny és Szövőgyár Rt. – a vállalkozást ismét beindítania. Időközben a piaci igényeknek megfelelően a hímzőgépeket leállították, előtérbe került a tüllgyártás. Az 1930-as évek második felében teljes kapacitással folyt a termelés az üzemben, a dolgozók létszáma elérte a 120 főt.
Az 1940-es címtárban a Budapesten bejegyzett Gardénia Csipkefüggöny és Szövőgyár Rt. győri gyára
Fritsch József Függönybérlet, Csipke és Függönygyár néven szerepel.
Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/?docId=52525
A gyors felfutásnak a II. világháború kitörése véget vetett, a csipke, a függöny luxus terméknek számított, az alapanyag beszerzése ebben az időben nagy nehézségekbe ütközött. 1944-ben csak kötszeranyagot állítottak elő. A háborúban találatot kapott a gyárkémény, az épületek megrongálódtak, a gépek egy része leégett.
Felvétel: Mönich László-Csák János: Gardénia Csipkefüggönygyár. 1955.
Forrás: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=11922
Az államosítás után Gardénia Csipkefüggönygyár néven működött a vállalat, ahol éveken át hagyma- és burgonyazsákokat szőttek, amelyet exportáltak. A függönygyártást 1950-ben indították újra. 1951-ben több cég összevonásával növelték a Gardénia üzemét és gépparkját. Csak az 1960-as években indult meg a lassú fejlődés a gyárban. A piaci érdeklődés egyre inkább a szintetikus termékek felé fordult.
Amíg a győri gyárban pamutból készítették a csipkét, a budapesti vállalatnál már megkezdték a szintetikus termékek előállítását.
Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. november 9. 263. sz.
Délmagyarország, 1960. november 11. 266. sz. 1. old.
A népgazdaság 1965. évi terve. Könnyűipari Minisztérium 1965. évi terve. MNL-OL-XIX-A-83-b 3470/1964.
Az 1968-as esztendő jelentős változást hozott a győri gyár életében. A Rövidáruipari Tröszt, melyhez a Gardénia tartozott, az előző év decemberében megszűnt. Az önállósodott vállalatnál a kezdeti nehézségek után elindult a rekonstrukciós folyamat. A beruházásoknak köszönhetően megkezdték a szintetikus függönygyártást.
Földes Imréné 1976-ban került a gyár élére, az ő irányítása mellett kezdődött meg az üzem rekonstrukciója, amelynek eredményeképpen a termelési érték, a nyereség és a tőkés export is ugrásszerűen emelkedett. A piaci igények figyelembe vételével, gyártmányszerkezet korszerűsítésével megkezdték a jacquard függönyök gyártását. 1978-tól a vállalat a függönyeit a tőkés piacon is értékesíteni kezdte, a hazai vásárlók pedig a nyugat-európai igényeket is kielégítő termékekhez jutottak. A gyár szakemberei saját tervezésű és fejlesztésű termékekkel is megjelent a piacon. A Soilrelease kikészítési eljárást a gyár technológusai dolgozták ki és alkalmazták először függönyökre. A függönyök évekig megtartják fehér színüket, könnyen moshatók.
Jacquard függöny részlete. A kézzel horgolt függöny hatását kelti, finom és aprólékos mintázatok alakíthatók ki a technológia segítségével.
A jacquard függönyök diadalútja mellett a hagyományos függönyök gyártását is korszerűsítették, megjelentek a rusztikus hatású struktúr (rácsszövésű) függönyök, melyekre az egyszerű vonalvezetés volt jellemző. A hagyományos termékek másik típusa - a lánckötött függönyök mellett a - mintázott kelmealap volt.
1984-ben 22 ország 109 vevőjét szolgálta ki a Gardénia
A gyár képe a Béke híd felől, 1982.
Forrás: Régi Győr https://www.facebook.com/regigyor/photos/a.221891967824414/2333275566686033/?type=1&theater
A Gardénia az 1980-as évekre a hazai függöny és csipkegyártás vezető vállalata lett, a gyártási profilt egy jeruzsálemi céggel kötött kooperációs szerződés alapján hímzett termékekkel bővítették. 1990-ben megbízott igazgatóként dr. Polyák Zoltánné, a Gardénia főkönyvelője, majd gazdasági igazgató-helyettese követte a nyugdíjba vonuló Földes Imrénét a gyár élén. A Gardénia 1991. február 19-én újra részvénytársasággá alakult. Polyák Zoltánné a tulajdonosok felhatalmazása alapján 1991. február 15-től 1999. október 1-jéig töltötte be a részvénytársaság elnök-vezérigazgatói tisztét.
Struktúr függönyt gyártó gép. A struktúr függöny háló szövéssel készült egyszerű, minta nélküli függöny.
A gyár 1991-ben többségi külföldi tulajdonba került, a részvények 91%-át az osztrák tőzsdeszakértő, Peter Zelnik vásárolta meg. A részvénytársaság az átalakulást és privatizációt követő első években jelentős gazdasági és szakmai sikereket ért el. Termékeik 65-70%-át 35 országba exportálták. Győrött a Baross úton háromszintes üzletet nyitottak. Világszínvonalú termékeiket számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel, díjjal ismerték el.
Petőfi Népe, 1992. június 11. 137. sz.
Az 1990-es évek közepe még a prosperálás jegyében telt. Kiépítették a franchise rendszerben működő Gardénia márkaüzlet hálózatot, amelynek 1995-ben már 80 tagja volt. Idehaza 70%-os piaci részesedésükkel a vezető pozíciójuk a függönygyártás és értékesítés terén megkérdőjelezhetetlen volt. 1997-ben vezették be a társaságot a tőzsdére.
Ablakkész, konfekcionalizált függönyForrás: Sikerkalendárium 40. old.
A válság első jelei 1997-ben jelentkeztek. A hazai piacon a kötött függönyök iránti kereslet jelentősen visszaesett, miközben a nyersanyagárak emelkedtek. Az anyacég itthon és külföldön közel egy tucat leányvállalatot alapított termékeinek értékesítésére. A Gardénia Rt. és a Gardénia Textilhandels GmbH. 1997-ben 831 főt foglalkoztatott. A vállalat nagy figyelmet fordított a vevőkör megtartására, és az újabbak felderítésére. De a leggyorsabb változásra, a vásárlói igények megváltozására, újabb divathullámok megjelenésére nem tudtak felkészülni.
Új Szó, 1997. szeptember 9. 6. old.
1998-ban megnyitották a C+C üzletüket és önkiszolgáló boltot létesítettek az üzem területén. Veszteséges évek következtek. 1999-ben Dr. Polyák Zoltánnét vezérigazgatói székben Naményi Péter gépészmérnök, textiltechnikus váltotta fel. Az új vezetés a cégcsoport veszteségeinek csökkentésére reorganizációs programot dolgozott ki.
Hirdetés a Dunántúli Napló, 1999. december 9-i számában a 8. oldalon.
Az átmenetinek vélt gazdasági nehézségeket a termelés részleges leállításával próbálták csökkenteni 2001 júliusában. 2002-ben a cég a 322 fős létszámból 250 dolgozótól vált meg. A társaság vezetői 2004 decemberében a MÁV-tól megvásárolták a szomszédságában lévő közel kétezer négyzetméteres telket. Ennek a tranzakciónak azonban már nem az eredeti profil bővítése, netán megőrzése, hanem a gyártelep kibővítése és más célra történő hasznosítása volt. A város ugyanis a cég kérésére a városrendezési tervben ipari területként szereplő ingatlant kiemelt bevásárlóközponti területté minősítette át és az átlagos 40%-os beépíthetőség helyett 60%-os beépítési lehetőséget biztosított. A győri telephelyen Dunacenter néven bevásárlóközpontot létesítettek.
Virágmintás jacquard függöny
http://www.gardenia.hu/hun/Termekek/31113-viragmintas-jacquard-vitrazs-2
A telephely eladása után a létszámban egyre karcsúsodó cég a Győri Nemzetközi Ipari Parkban bérelt épületbe költözött. A még megmaradt közel 100 dolgozó már nem termelt, hanem konfekcionált, a raktáron lévő termékek kiszerelésével foglalkozott. 2008 nyarán megindult a vállalat jogutód nélküli felszámolása. Az 1990-es évek elején foglalkoztatott 800 dolgozóból a felszámolás kezdetére 20 alkalmazott maradt. 2011-ben Romeisz Norbert, a Rovitex Homedeco Group tulajdonosa néhány tízmillió forintért megvásárolta a Gardénia Csipkefüggönygyár márkanevét, és a hozzá fűződő jogokat a cég felszámolójától. Az új tulajdonosnak szüksége volt a márkaismertségre és a kiterjedt, részben élő partnerüzlet hálózatra. Budapesten öt, Celldömölktől Zalaegerszegig több mint harminc üzletet nyitott.
Forrás:http://www.gardenia.hu/hun/
A Gardénia épületeiből a két hatalmas üzemcsarnokot a régi helyén lebontották és néhány kilométerrel odébb felállították, amelyeket győri vállalkozók logisztikai központként üzemeltetnek tovább. A Dunacenter bevásárlóközpontot 2009 októberében adták át a vásárlóknak.
Az összeállításban felhasználtuk Orbánné dr. Horváth Márta tanulmányát is.
Tovább a részletes tanulmányhoz
| ÉRDEKESSÉGEK |
|
A Csipkegyári út a nevét a gyárról kapta, 1913-ban nyitották meg. A Kossuth Lajos utcából indult ki és délkeleti irányban egészen a Budapest-Bécs vasútvonal töltéséig terjedt. A bal oldalán családi házak és a Gardénia Csipkefüggönygyár volt, jobb oldalán a célgépgyár helyezkedett el. A Gardénia Csipkefüggönygyárat 1997-ben vezették be a tőzsdére.
500,- Ft névértékű névre szóló részvény
Tudta-e, hogy milyen gyorsan követte a divatot a függönygyártás a Gardéniában? Olvassa el a Dunántúli Napló, 1984. április 24-i 112-es számában megjelent cikket.
|
||
|
Névváltozatok: Magyar Csipkegyár Rt. 1911– Győri Csipkegyár Rt. 1922– Első Magyar Csipkefüggönygyár Rt. 1923– Első Magyar Egyesült Csipkefüggöny, Csipke és Hímzőgyár Rt. 1924– Fritsch József Függönybérlet, Csipke és Függönygyár (győri gyár) 1931– Gardénia Csipkefüggöny és Szövőgyár (Budapesten bejegyzett) 1935– Gardénia Függönygyár 1950– Gardénia Csipkefüggönygyár Rt. 1991– Gardénia Nyrt. 2006.
|
||
| IRODALOM |
-
1962. Sajka István: Gardenia Csipkefüggönygyár 50 éves gyártörténete. Bp. 16 old.
- 1980. Gardénia Csipkefüggönygyár. In. Könnyűipar Magyarországon= Light industry of Hungary. [Szerk. Bárkányi Imre et al.][Bp.], INTERPRESS. 130-134. old.
- 1987. N. Magyar Tibor, Koloszár Tamás: Gardénia. Győr, 71 old.
- 1996. Gardénia. In. Győr-Moson-Sopron megye siker kalendáriuma 1996. [Fel. szerk. és kiad. Egri Sándor];[fotók Matusz Károly és a cégek fotóarchívumai]. Szolnok. 34-41. old.
- 2014. Orbánné Horváth Márta: A győri textilipar átalakulása 1985-től napjainkig. Benne: A Magyar Mechanikai Pamut- és Gyapjúszövetgyártól a Győri Textilművek Részvénytársaságig. In. Győr fejlődésének mozgatórugói. A győri járműipari körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 1. Győr, Palatia Nyomda. 162-165. old.
Forrás: http://www.gardenia.hu
Vissza az előző oldalra!
| © 2024 - Győri Ipartörténeti Alapítvány | Oldal információk l Adatkezelési tájékoztató l Impresszum |
