Elérhetőségek
Győri Ipartörténeti Alapítvány
Szent István út 10/a
Telefon:
+3696520274
Fax: +3696520291
E-mail:
ipartortenet@ipartortenet.hu
További információk
Ipartörténeti emlékhelyek
Lemezárugyár
| Az emlékhely címe, útvonaltervezés | ||
| Mit láthatunk az emlékhelyen? | ||
| Rövid áttekintés | ||
| Részletes cégtörténet | ||
| Érdekességek | ||
| Irodalom, hivatkozások | ||
| Kapcsolódó galéria |
| AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS |
| MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN? |
Utcakép:
Egy kép a múltból:
Az ELZETT Lemezárugyár Győri Gyáregységének a bejárata. Kálvária utca 55. 1970.
Forrás: Fortepan
| RÖVID ÁTTEKINTÉS |
|
A Magyar Fémdobozművek Rt.-t számos névváltozata ellenére, vagy éppen ezért, az idősebb korosztályhoz tartozó győriek egyszerűen csak dobozgyárként, vagy lemezárugyárként emlegetik. A gyufagyár helyén létesült üzem 1921-től készített fém kannákat és lemezbéléseket. Schönfelder Miksa igazgatása alatt a gyár a kezdeti gazdasági nehézségek ellenére tíz év alatt prosperáló termelő egységgé fejlődött. Bádogplakátok, kocsi- és házszámtáblák, fényvisszaverő prizmák, sima és litografált, gyógyszerészeti és vegyészeti célra szolgáló bádogdobozok, olajos kannák, bazár- és játékáruk szerepeltek termékei között. A háború alatt jelentős károkat szenvedett gyár az államosítás után a Fémdoboz és Tubus Művek győri telephelye lett. 1954. május 1-jével a győri telep is a Lemezárugyárhoz került, majd 1965-ben az ELZETT Fémlemezipari Művek Győri Gyára néven szerepelt. 1991-ben a cég Polimetal Győri Tömegcikkgyártó Részvénytársasággá alakult, amit 1993-ban bezártak. 2008-ban pedig lebontották az épületeit. |
||
| RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET |
Egy emblematikus termék, a csengős mozdony.
Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/CSENG-S-MOZDONY/s-l1600hf.jpg#breadcrumb
A Magyar Fémdobozművek az egykori gyufagyár helyén létesült.
1918. szeptember 20-án a Vesuvius Magyar Gyufagyár Rt.-t és annak győri gyárát is magában foglaló magyar gyárak alkotta Szikra Magyar Gyújtógyárak Rt. eladta a Magyar Zománc és Fémáru Rt.-nek a győri telepet. A részvénytársaság a győri telepen fémdoboz gyárat akart létrehozni. A vétel után még évekig üresen állt az üzem. 1921-ben már lemezbéléseket és kannákat gyártott a Magyar Fémdobozművek Rt. Győr elnevezésű gyár, melynek hosszú távon az igazgatója a drezdai születésű Schönfelder Miksa lett.
Schönfelder Miksa gépészmérnök, a Magyar Fémdobozművek Rt. igazgatója
A kép forrása: Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek. Szerk. Palatinus József, Halász Imre. Győr, 1931. 211. old.
Schönfelder Miksa Chemnitzben, a technikai főiskolán szerzett gépészmérnök oklevelet. Eleinte gépészmérnökként tevékenykedett, majd a finomlemezeket feldolgozó iparban helyezkedett el, gépek és berendezések szerkesztésével foglalkozott. Az első világháború idején az „Ausztria” Osztrák Zománc és Fémárugyárak Turn-Teplitz-i (ma Teplice) gyárában működött. Amikor a Magyar Fémdobozművek Rt. győri gyárát megalapították, őt bízták meg az igazgatói kinevezés mellett az üzem berendezésével és üzembe helyezésével. Schönfelder a kezdeti gazdasági nehézségek ellenére tíz év alatt a gyárat prosperáló termelő egységgé fejlesztette.
A Honi Ipar 1932. november 2-ai száma arról tudósít, hogy milyen új termékek gyártására rendezkedettbe a győri gyár. Bádogplakátok, kocsi- és házszámtáblák, fényvisszaverő prizmák, sima és litografált, gyógyszerészeti és vegyészeti célra szolgáló bádogdobozok, olajos kannák, festékdobozok, bazár- és játékáruk, alumínium játékkártyák készítése mellett megkezdték a textilipari fonalőrlamellák, a rádióalkatrészek és a villamos szerelési cikkek előállítását is.
A főleg még mindig fémdobozok gyártásával foglalkozó cég 1934-ben újabb iparcikkek gyártását kezdte meg, hogy foglalkoztatni tudja a 150 fős dolgozói létszámot. A szabadalmaztatott marha- és lóvakarók előállításától nagy forgalmat reméltek.
Magyar Vaskereskedő, 1944. december 23. 42.sz. 8. old.
A cég újítása volt a lemezből készült gyermekjáték. A babakocsik, konyhaedények, perselyek nemzeti színekben kerültek forgalomba. Gyártottak dohányszelencéket is.
A kép forrása:
Miután a Magyar Fémdobozművek Rt. győri vállalata is a fémdoboz kartell tagja lett, sikeresen szorgalmazta a fémdobozok árának emelést, melynek eredménye mintegy 10 százalékos termékár növekedés lett, amit 1937-ben a gyógyszeripar nehezményezett.
Fémből készült gyógyszeres dobozok
A háború előtti években 160 géppel és 170 munkással dolgoztak, hetenként több százezer dobozt gyártottak és szállítottak külföldre.
A gyártmányok legjobb felvevőpiaca Kalkutta volt, de szállítottak Törökországba, Brazíliába, Egyiptomba, Dél-Amerikába is.
A Magyar Fémdobozművek Rt. Győr kártyanaptára az 1939-es évre
Forrás: Régi magyar kártyanaptárak
http://kartyanaptarak.hu/displayimage.php?album=146&pid=8019#top_display_media
Győri Nemzeti Hírlap, 1942. március 25.69. sz. 4. old.
Forrás:https://edok.gyorikonyvtar.hu
Győri Nemzeti Hírlap, 1944. április 13. 82. sz. 5. old.
Éppen ezen a napon érte Győrt az első angolszász bombatámadás.
Forrás:https://edok.gyorikonyvtar.hu
A háború alatt jelentős károkat szenvedett a gyár, amit a németek raktárnak használtak, majd kivonulásukkor elvitték a legértékesebb gépeket, anyagokat. 1945 után az eleinte gazdátlan dolgozók később három igazgatót is kaptak egyszerre, de a munka megindításához szükséges nyersanyagot, szenet, munkaruhát nem.
1947-ben az egyik lakatosmester játékautókat tervezett, hogy karácsonyra több ezer kisautót gyártsanak. 1948-ban változatlan rossz munkafeltételek mellett 67 fő dolgozott az üzemben. A kevésbé kelendő hagyományos bádogtermékek gyártása mellett fokozatosan áttértek a játékáruk (autók, krokodilok, babakocsik) készítésére.
A Magyar Fémdobozművek Rt. Győr kártyanaptára az 1948-as évre
Forrás: Régi magyar kártyanaptárak http://kartyanaptarak.hu/displayimage.php?album=793&pid=4255#top_display_media
Az államosítás után a gyár a Fémdoboz és Tubus Művek győri telephelye lett.
Miután a Kohó- és Gépipari Minisztérium a budapesti Lemezárugyárat jelölte ki a játékgyártás bázis vállalatává, 1954. május 1-jével a győri telep is a Lemezárugyárhoz került. Ekkor Győrben fém csomagolóeszközöket (kannákat, dobozokat) és különféle játékárut, főként bazárjátékokat készítettek. A győri telepen 134 fő dolgozott rossz körülmények között. A több mint 30 éves elhanyagolt épületekben nem voltak öltözők, mosdók, étkező helyiségek, WC-k, a műhelyekben a transzmissziós megoldás, a törpe-feszültség ismeretlen volt, egyes műhelyek között padláson kellett közlekedni, kövezett utak nem voltak.
A Győr-Sopron megyei Hírlap 1956. október 3-i számában megjelent Élüzemszint fölött című cikk a Fémdoboz és Tubus Művek dobozgyárként említi a győri céget, ahol a 200 dolgozó, babahintát gyárt 1 forint 80 filléres áron, és hat féle színben készítik a mechanikus kisteherautókat.
Az 50-es években a győri telepen elkészült a fürdő és öltöző. Irodák átalakításával az ebédlő, az un. "sóhajok hídjának" beépítésével, pedig bővült és korszerűbb lett a műhely. A központi fűtőhálózatot fél milliós költséggel korszerűsítették.
Céglogó
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/C-GLOG-K/l_gyor.jpg#breadcrumb
1959. január 1-vel a Lemezárugyárat győri telepével együtt beolvasztották a nyolc gyár összevonásából alakult Fémlemezipari Művekbe.
Az 1960-as évek elején a Fémlemezipari Művek győri telepén elkészült a nyomdai munkákhoz feltétlenül szükséges gáztüzelésű beégető kemence. A bazárjátékok iránti kereslet csökkent, a felszabadult kapacitást lekötendő, Budapestről áthelyezték Győrbe a mechanikus játékok gyártását. A győri telep dolgozóinak létszáma ekkor már 220 fő volt, a szociális igények jobb kielégítése érdekében 1964-ben elkészült az új öltöző és fürdő.
A 60-as évek legendás terméke a holdrakéta. Vízszintesen mozgott, ha a rakéta csúcsa ütközött, függőleges helyzetbe emelkedett, és még a kabin ajtaja is kinyílt.
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/HOLDRAK-TA/hold_fe_xx.jpg#breadcrumb
1965-ben vezették be a győri telepen a szerszámos láda gyártását — ekkor, Magyarországon még egyetlen vállalat sem foglalkozott e termék előállításával —, ez maga után vonta Győrben a műhelyek átrendezését is. Ez az átszervezés 10 millió Ft-tal emelte a győri telep tervét. Főleg exportra gyártottak, a pesti anyavállalatnál töltötték meg szerszámokkal a ládákat. 1965-ben a győri gyár 241 fővel. 43 millió Ft-ot termelt. Még ebben az évben az ELZETT Vasáruházat is a Fémlemezipari Művekhez csatolták, innentől az elnevezés ELZETT Fémlemezipari Művek Győri Gyára lett.
Céglogó
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/C-GLOG-K/elzett100.jpg#breadcrumb
1971-ben fennállásának ötvenedik évfordulóján a Lemezárugyár, üzemegységi rangot kapott, az ELZETT Fémlemezipari Művek (FLIM) Fémlemezárugyár győri üzemegysége lett.
Fém tálca. Az 50. évfordulóra készült, limitált darab
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/HASZN-LATI-T-RGYAK/talca.jpg#breadcrumb
Céglogók
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/C-GLOG-K/logo_98.jpg#breadcrumb
http://lemezarugyarjatekai.hu/C-GLOG-K/e_flim_nagyjpg.jpg#breadcrumb
Hirdetés
Dolgozók Lapja, 1972. júl. 4. 155. sz. 4. old.
1977-ben már hatszáz dolgozója volt a gyárnak, felújították az elektromos hálózatot, új közlekedési utakat építettek, és új gyártógépeket vásároltak. A fejlesztésnek köszönhetően a gyár megkétszerezte a termelését, 178 millió forint volt az akkori éves termelési érték. Ennek ellenére az üzem hatékony termelése megkérdőjeleződött, mivel a gyár nem rendelkezett korszerű gépparkkal. Napirenden volt a gyár esetleges megszüntetése is.
A gyár bejárata. 1978.
Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/LEMEZ-RUGY-R-M-SK-PP/Gyori_jatekgyar.jpg#breadcrumb
Közben a magyarországi játékgyártás átszervezése is elkezdődött, ami modernizálással, korszerűsítéssel, valamint egyes termékek gyártásának megszűntetésével járt. Az átszervezést több millió forinttal támogatta a gazdasági vezetés, amelyből a győri telephely is részesült.
Holdautó, 1978-ban
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/HOLDAUT-/32awonwx.jpg#breadcrumb
1978-ban a győri cég kihelyezett „játékgyárat” létesített Gyömörén a kultúrházban, munkalehetőséget biztosítva ezzel 34 kisgyermekes anyukának. A Győrből szállított tolatómozdonyok és perselyek alkatrészeit munkaasztalokon szerelték össze.
Gyömörei kihelyezett összeszerelő részleg.
A kép forrása: Nagy Erzsébet: Gyömörei igaz mesék és verses vallomások. Sorsok, történetek. Győr, 2014. 109. old.
https://edok.gyorikonyvtar.hu/results/-/results/e68013cb-6579-4ceb-b69d-307389abb721/solr#displayResult
1979-ben az illetékes minisztériumok jóvoltából az ELZETT győri gyára is bekerült a fejlesztésre kijelölt cégek sorába, 40 millió forintot kapott erre a célra.
Gyártósoron a Távirányítós mini autóverseny
Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/LEMEZ-RUGY-R-M-SK-PP/lemez_koz.jpg#breadcrumb
Távirányítós mini autóverseny
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/albums/MINI-AUT-VERSENY/mini_a_02.jpg
Szerelősor, 1978.
Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/LEMEZ-RUGY-R-M-SK-PP/flipper.jpg#breadcrumb
Lemezpréselés, 1978.
Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/LEMEZ-RUGY-R-M-SK-PP/taxi_02.jpg#breadcrumb
A korszerűsítésnek és a belső tervezőgárdának köszönhetően egyre több igényes kivitelű, ötletes játék került ki a gyárból. Az új termékek közül nagy siker lett az a kamion-család, amelyet a Rába-kamionok mérethűen kicsinyített változataként gyártottak:
1980-ban került a piacra az első Rába camion
Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/R-BA-CAMIONOK-I./raba_Con_zo_04.jpg#breadcrumb
A gyerekek körében nagy népszerűségnek örvendő Rába játékkamionok után elkészült a Ford Lotus Forma 1-es versenyautó játékváltozata. Az 50 cm hosszú, méretarányos autó elemei olyanok voltak, hogy a modellező kedvű gyerekek, vagy felnőttek némi átalakítással elektromos, vagy kis teljesítményű robbanómotort építhettek bele, de akár rádióirányítású motorral is felszerelhető volt.
Ford Lotus
Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/SPEED-AUT-CSAL-D/speed_33.jpg#breadcrumb
1982-től a Lemezáru Gyár a győri gyáregységgel együtt kivált az Elzett Művekből és ismét önálló vállalattá alakult. A cég mintegy 50-60 féle litografált játékot készített. A mai napig ismert a lendkerekes „Törpeautó", a „Lendület" motorkerékpár és a felhúzhatós csipegetős csibe.
Csipegető csibe
Forrás: http://lemezarugyarjatekai.hu/CSIPEGET-CSIBE/-_70.jpg#breadcrumb
1983-ban új termék bevezetésével, a konyhai dobozkészletek készítésével kötötték le a szabad gyártókapacitást. A hengeres és szögletes formájú, kisebb nagyobb méretű liszt, cukor tea, só és egyéb főzéshez szükséges anyag tárolására alkalmas dobozok egynegyede finn, svéd, holland és NSZK-beli piacokra került.
Konyhai tároló dobozok
A saját fejlesztésű Piramis logikai játék után piacra került a Rába-Steiger traktor elektromos meghajtású modellje és a „Go-Start” autócsalád is. Ezek a termékek bár kelendőek voltak, előállításuk után nyereség nem képződött.
1985-ben a világ egyik legnevesebb játékgyártó cégével, az NSZK-beli Märklin céggel kooperációs megállapodás értelmében különféle fémszerelvényeket készítettek a Märklin-fémépítőkhöz. Játékvonat szerelését, alkatrészek és építőelemek gyártását kezdték meg, a külföldi partner adta a gyártáshoz, szereléshez szükséges gépeket, szerszámokat és rajzokat. A gyár közismert, saját kifejlesztésű játékainak gyártása megszűnt.
1991-ben a cég Polimetal Győri Tömegcikkgyártó Részvénytársasággá alakult, majd 1995-ben privatizálták. 2008-ban az egykori gyár épületeit is lebontották.
Bontják a lemezárugyár épületeit. 2008. szeptember 16. Fotó: Stuksza Attila
Forrás: https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/tudosito/bontjak-a-lemezarugyarat-1450477/
Lásd még:
Lengyel Adrienn: A Győri Lemezárugyár. A fémjátékok egykori fellegvára. In: Győr Szalon, Várostörténeti puzzle 13. https://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=2778
| ÉRDEKESSÉGEK |
|
Egy régi céglogó Forrás:http://lemezarugyarjatekai.hu/HASZN-LATI-T-RGYAK/tbc.jpg#breadcrumb
Tudta, hogy a híres ELZETT gyárnak győri gyökerei voltak? Egy győri gyár adta a nagyvállalatnak az Elzett nevet, mely a gyáralapító László Zoltán nevének kezdő betűiből, illetve annak német kiejtéséből született. (L. Z. Elzett.) Az 1919-es alapítású gyár az elmúlt évtizedek alatt a világ egyik legjelentősebb zár- és lakatgyárává fejlődött. Termékeit az egész világon ismerték.
A gyáralapító és névadó László Zoltán. Tóth Imre: Az Elzett-gyár története. In. Tanulmányok Budapest múltjából 19. 435. old.
1919. április 8-án László Zoltán lakatos és műszerész iparos kérelmet nyújtott be a győri Tanácshoz. Engedélyt kért kisipar űzésére, és jogosultságát 10 db szolgálati bizonyítvánnyal, illetve segédlevéllel igazolta. 1919. április 22-én kapta meg az iparengedélyt, és Győrött az Árpád út 93. sz. alatt megnyitotta műhelyét. 1919 őszén már néhány segédet alkalmazott, elsősorban javítási munkákat vállalt, de bútorzárakat is készítettek. A bútorzárgyártás bevezetése megkövetelte, hogy az üzem az addigi kisipari kereteket áttörje, és felvegye a gyári jelleget. László megvásárolt az Árpád úton további két szomszédos telket, s műhelyeket, és raktárt építtetett. A városi cégbíróság 1922. február 17-én jegyezte be az új gyárat. A megnevezés: László Zoltán Fém- és Tömegcikkáru Gyára, Győr, Árpád út 93—97. szám. A cég üzletköre: mindenféle fémáruk és fémtömegcikkek nagyban való gyártása és forgalomba hozatala. A gyár ekkor vette fel az Elzett nevet, és cégjelzésül egy karikát használt, melyben egy átlósan elhelyezett kulcs felett egy „L", alatta pedig egy „Z" betű szerepelt. 1922 nyarán a gyár az — egérfogó kivételével — összes korábbi cikkének gyártását beszüntette, és kizárólag a bútorzárakat és vasalásokat tartotta meg programjában. 1929. július 1-én a mindenkori csendestárs, Kallós Ernő — akivel László Zoltán kettős sógorságban állott —, létrehozta az Elzett Vasárugyár Részvénytársaságot, és mint az rt. elnöke lépett a nyilvánosság elé. 1935-ben elhatározták, hogy Budapestre helyezik a gyártást. Az eladást intéző részleg, a központi iroda már korábban is a fővárosban volt. Bővebben lásd Tóth Imre: Az Elzett-gyár története. |
||
|
Névváltozatok: Magyar Fémdobozművek Rt., Győr 1920 – Fémdoboz és Tubus Művek győri telephelye 1949 – Lemezárugyár győri telepe 1954. május 1. – Fémlemezipari Művek győri telepe 1959. január 1. – ELZETT Fémlemezipari Művek Győri Gyára 1965 – ELZETT Fémlemezipari Művek (FLIM) Fémlemezárugyár győri üzemegysége 1971 – Lemezárugyár győri gyáregysége 1982– Polimetal Győri Tömegcikkgyártó Rt. 1991. december 31. –1995 |
| IRODALOM |
- 1972. Kotán László: A Lemezárugyár története. A Lemezárugyár 100-éves fennállása alkalmából írta az akkori igazgató. Forrás: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény.
Forrás:http://jatekmuzeum.mlap.hu/html/22444623/render
- 1972. Tóth Imre: Az Elzett-gyár története.= Die Geschcichte der Fabrik ELZETT In. Tanulmányok Budapest múltjából 19. 433-460. old.
- 2014. Nagy Erzsébet: Gyömörei igaz mesék és verses vallomások. Sorsok, történetek. Győr. 107-109. old.
https://edok.gyorikonyvtar.hu/results/-/results/e68013cb-6579-4ceb-b69d-307389abb721/solr#displayResult
- Forrás:Lengyel Adrienn: A Győri Lemezárugyár. A fémjátékok egykori fellegvára. In. Győr Szalon, Várostörténeti puzzle 13.
https://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=2778
- Forrás: Lemezárugyár játékai
http://lemezarugyarjatekai.hu/pages/C-gt-rt-net/
Kapcsolódó galéria
Vissza az előző oldalra!
| © 2024 - Győri Ipartörténeti Alapítvány | Oldal információk l Adatkezelési tájékoztató l Impresszum |
