Elérhetőségek

Győri Ipartörténeti Alapítvány

Cím: 9021 Győr,
Szent István u. 10/a
Telefon: +3696520274
Fax: +3696520291
E-mail: ipartortenet@ipartortenet.hu


Ipartörténeti emlékhelyek

Heller & Asconas Rt. Harisnya- és Kesztyűgyár

Heller & Asconas Rt. Harisnya- és Kesztyűgyár emlékhely - Glovita Kesztyűgyár Zrt.
   Az emlékhely címe, útvonaltervezés
     
     Mit láthatunk az emlékhelyen?
     
     Rövid áttekintés
     
     Részletes cégtörténet
     
     Érdekességek
     
     Irodalom, hivatkozások
     
     Kapcsolódó galéria
     
     I. körtúra következő állomáshelye

 

 

 

      AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS

 

Győr, Kandó Kálmán utca 15.

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN?

 

Az egykori Magyar Ágyúgyár az Ipar út – Kandó utca – Ipar-csatorna – Puskás Tivadar út által határolt területen működött. A gyár megszűnését követően a jellegzetes téglafal kerítésen belüli telken több cég kezdte meg a működését. Ezek közül az egyik a napjainkban Glovita Kesztyű Zrt. néven ismert vállalkozás.

Az emléktábla a Kandó utca 15. alatt, a cég főépületének falán található.

A telephelyen portaszolgálat működik, de előzetes bejelentkezés esetén a földszinti bamutatótermükben kiállított régi gyártóberendezések és a cég jelenlegi termékei megtekinthetőek.

 

Utcakép:

 
 
Képek napjainkból:
 
Glovita Kesztyű Zrt. napjainkban - Légifotó
Glovita Kesztyű Zrt. - Légifotó: Andorka Zsolt

 

Glovita Kesztyű Zrt. napjainkban

  -Glovita Kesztyű Zrt.
Forrás: https://commons.wikimedia.org

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      RÖVID ÁTTEKINTÉS

 

     
 

A győri üzemet 1929-ben a bécsi székhelyű Heller és Askonas harisnya- és kesztyűgyár alapította az első világháború után leszerelt Ágyúgyár egyik épületében. Kezdetben harisnyagyártással foglalkoztak, később félautomata gépeken beindították a kesztyűgyártást is.

Az államosítás után 1952-ben megszüntették a harisnyagyártást, a vállalkozást átnevezték Győri Kötöttkesztyűgyárra, majd az évtized közepétől jelentős fejlesztést hajtottak végre. A cég fő profilja a divatkesztyű, kesztyűbélés, s a több célra alkalmazható munkavédelmi kesztyűk gyártása lett.

1984-től a már önálló exportjoggal rendelkező vállalat Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár néven működött tovább. Az 1992-ben ismét részvénytársasággá alakult Glovita Kesztyű Zrt. Közép-Európa legnagyobb kesztyűgyáraként évi több mint tízmillió pár kézre valót termel, és ennek felét külföldre szállítják. Ma Európa egyik legismertebb kesztyűgyáraként a munkavédelem szinte minden területére készítenek kiváló minőségű munkavédelmi kesztyűt, a vékony pamutkesztyűtől kezdve, a vastag vágás- és kopásálló típusokig. A több mint 300 korszerű, újgenerációs japán kesztyűkötőgépen képesek a kötött és konfekcionált technológiát ötvözni, kombinált (bőr és nomex, kevlar szövetek) többfunkciós védőkesztyűket előállítani.

A számos győri textilüzem közül csak néhánynak sikerült talpon maradnia a privatizáció után, a Glovita Kesztyű Zrt. az egyik ilyen sikeres vállalkozás.

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET

 

A győri üzemet 1929-ben a bécsi székhelyű Heller és Asconas harisnya- és kesztyű-gyár alapította az első világháború után leszerelt Ágyúgyár egyik épületében. A cég központi telephelye a németországi Chemnitzben volt, a gépeket is onnan szállították Győrbe. Kezdetben harisnyát kötöttek, 40 munkást foglalkoztattak. Induláskor az államtól tíz-, a várostól tizenöt évi adókedvezményt kaptak. Ennek az volt az egyetlen feltétele, hogy a fejlesztés során 100 alkalmazottból 90 magyar munkás legyen. 1931-ben a cég profilját kesztyűgyártással bővítették, ezzel kezdődött Magyarországon a gépi kötöttkesztyű-gyártás 1932-ben. A Heller & Asconas Rt. Harisnya- és Kesztyűgyár tulajdonosváltás után 1940-ben Hellas Rt.-vé alakult.

Hírrovat, Győri Hírlap, 1935. március 1. 50. sz. 5. old.

Hírrovat, Győri Hírlap, 1935. március 1. 50. sz. 5. old.
Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/

Győri Szemle, 1938. 9. sz. 196. old.

Forrás: Győri Szemle, 1938. 9. sz. 196. old.

1941-ben jelentősen növelték az alaptőkét. A győri polgármester, Späth Gyula felszólította a gyár vezetését, hogy az egyezséget megszegték, a vezetésben több a külföldi szakember, mint a szerződésben megengedett létszám. Az üzem vezetése gyors válaszban értesítette a polgármestert, hogy a kifogásolt műszaki vezetők visszautaztak hazájukba.

A háború után a 120 fős létszám a gazdaság fellendülésével fokozatosan elérte a 240 főt. A részvénytársaságot 1948-ban államosították, Ezzel elvesztették a Hellas márkanevet, ami termékeiknek a piaci ismertséget biztosította. Az üzemben 1952-ben megszüntették a harisnyagyártást, a vállalkozást átnevezték Győri Kötöttkesztyűgyárra, majd az évtized közepétől komoly fejlesztést hajtottak végre.

Fő profiljuk a divatkesztyű és a bőrkesztyűbe való kesztyűbélés mellett, a több célra alkalmazható munkavédelmi kesztyűk gyártása maradt.

1963. november 1-vel, az állam vidéki ipartelepítési koncepciója alapján Celldömölkön felépült és üzembe helyezték a vállalat szabottkesztyű és egészségügyi-gumitextil termékeket gyártó üzemét. Itt gyártották a judo- és karate-ruhákat is.

Celldömölki gyáregység, 1989

Celldömölki gyáregység, 1989
Forrás: Soós Béla: GLOVITA – élő kesztyű. In: Új Kemenesalja,1989. 1-2. sz. 12. old.
http://cellbibl-digit.cellkabel.hu/ujkem/ujk89.02.pdf

A foglalkoztatási gondok enyhítésére az 1970-es években dinamikus fejlesztést valósítottak meg, amelynek révén igényes termékek nagysorozatú gyártása vált lehetővé, s ezzel új módon kapcsolódhattak be a nemzetközi munkamegosztásba.

Az 1973-ban kirobbant energiaválság és az alapanyagok árának gyorsütemű emelkedése új helyzetet teremtett a kesztyűpiacon is. A bőr ára többszörösére emelkedett, így a kereslet megcsappant, ugyanakkor az olcsóbb kötött kesztyű iránti érdeklődés megnőtt. Ezért a győriek 1978-ban a Shima Seiki japán gyártól modern, programozható automata kesztyűkötő-gépeket vásároltak. Az új, szabás-varrás nélküli idomba kötő automata gépeken előállított olcsó divatkesztyűk rövid időn belül háttérbe szorították az alapanyag drágulása miatt kevésbé kelendő bőrkesztyűt. A korszerű gépek révén 40 százalékos anyagmegtakarítást értek el, a kibocsátást pedig rövid időn belül megháromszorozták, miközben a foglalkoztatottak száma közel négyszázzal csökkent. Ezzel Európa legkorszerűbb ilyen profilú gyárát hozták létre. A rendszerváltás idején a régi igazgatót, Marton József okleveles gépészmérnököt újraválasztották.

Karate ruhát reklámozó kártyanaptár az 1984-es esztendőre

Karate ruhát reklámozó kártyanaptár az 1984-es esztendőre
Forrás: http://f1hungary.fw.hu/kartyanaptar/katalogus.php

A cég 1984-től Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár néven önálló exportjoggal rendelkezett, Közép-Európa legnagyobb kesztyűgyáraként már évi tízmillió pár kézrevalót termelt, és ennek felét külföldre, elsősorban a skandináv államokba, továbbá Franciaországba, Németországba és a Szovjetunióba exportálta.

Termékeket reklámozó kártyanaptár az 1985-ös évre

Termékeket reklámozó kártyanaptár az 1985-ös évre
Forrás: http://f1hungary.fw.hu/kartyanaptar/katalogus.php

1989-ben a gyár fennállásának 60. évfordulóját 90 db új számítógép vezérlésű kesztyűkötőgép és különféle kiegészítő gépek beszerzésével és egy 2700 m2-es új kötő üzemcsarnok átadásával ünnepelték meg.

A rendszerváltás utáni piaci összeomlás: a szovjet export elvesztése, és a szovjet exportra gyártó belföldi nagyvállalatok csődje, továbbá a kínai dömpingáru mindent elsöprő áradata tönkretette a kül- és belföldi piacuk jelentős részét.

1991 tavaszán az új üzemüket eladták, a gépeiket visszavitték a volt ágyúgyári régi csarnokukba. Az így befolyt bevételt az adósság rendezésére fordították.

A celldömölki üzem Glovitalia néven olasz–magyar vegyes vállalattá alakult, a létszám itt is a korábbi töredékére zsugorodott.

Új Dunántúli Napló, 1991.02.19. 49. sz.

Új Dunántúli Napló, 1991.02.19. 49. sz.
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/

1992. január 1-jével 248 millió forintos alaptőkével részvénytársasággá alakult a Kötöttkesztyűgyár, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a francia Riby S. A., a német Seiz GmbH és Győr Város Önkormányzatának a részvételével.

A tényleges privatizáció 1994 decemberére fejeződött be, amikor az ÁVÜ a birtokában lévő 75 százaléknyi tulajdonrészt eladta a vállalati menedzsmentből és az alapító külföldi cégekből álló konzorciumnak. A cégben tulajdonosként a dolgozók is részt vettek.

Új generációs japán kesztyűkötőgépek

Új generációs japán kesztyűkötőgépek

Az átállás nehézségei után új gépeket vásároltak, így a kibocsátás 30%-kal nőtt. A távol-keleti konkurencia és a vásárlói szokások (bevásárlóközpontok létrejötte) megváltozása miatt a Glovita felhagyott a divatkesztyű gyártásával, a termelés középpontjába az idomban kötött munkavédelmi kesztyűk gyártása és forgalmazása került.

A 90-es évek második felétől kapacitásnövelő beruházásokat hajtottak végre.

Munkakesztyű modellek

Munkakesztyű modellek

2002-ben gyakorlatilag már csak munkakesztyűket gyártottak, évente közel 11 millió párat. 2004-ben a tulajdonosi szerkezet úgy alakult, hogy a részvények 54%-át a négytagú menedzsment, 38%-át a két legnagyobb megrendelő (Riby S. A. és a Seiz GmbH.) birtokolta, a maradék kevesebb, mint 10%-os tulajdoni hányad pedig az önkormányzat és a kisrészvényesek kezén volt.

A Glovita üzemcsarnoka

A Glovita üzemcsarnoka

A Glovita Zrt. tőkeerős vállalatként működik, termelésének 80%-át exportként értékesíti. A jegyzett tőke 308.950 eFt, a saját tőke meghaladja a 600 millió forintot. A belföldi igények kielégítése mellett fő piaca továbbra is Németország és Franciaország. A dolgozók létszáma 130 fő körül mozog.

Glovita logó


Európa egyik legismertebb kesztyűgyára. A munkavédelem szinte minden területére készítenek európai minőségű munkavédelmi kesztyűt, a vékony pamutkesztyűtől kezdve a vastag vágás és kopásálló minőségig. Megrendelésre, bérmunka konstrukcióban is dolgoznak.

Az japán kesztyűkötőgépek teljesen automata üzemmódban dolgoznak

Az japán kesztyűkötőgépek teljesen automata üzemmódban dolgoznak

Az összeállítás Orbánné dr. Horváth Márta tanulmánya alapján készült.

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      ÉRDEKESSÉGEK

 

     
 

A munkavédelem szinte minden területére készítenek európai minőségű munkavédelmi kesztyűt, a vékony pamutkesztyűtől kezdve a vastag vágás és kopásálló minőségit is.

A felhasznált anyagok között a pamuttól, a polyamid, poliészteren át megtalálható a hőálló nomex, a hő és vágásálló Kevlar, és az egyéb legkorszerűbb fonaltípusok is.

Munkavédelmi kesztyűk néhány fajtája

Munkavédelmi kesztyűk néhány fajtája

 

 

     
 

Névváltozatok:

Heller & Asconas Rt. Harisnya- és Kesztyűgyár 1929–

Hellas Rt. 1940–

Győri Kötött-kesztyűgyár 1952–

Glovita Győri Kötöttkesztyűgyár 1984–

GLOVITA Kesztyű Rt. 1992–

Glovita Kesztyű Zrt.2009–

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      IRODALOM, HIVATKOZÁSOK

 

  • 2003. Lázár Károly: A kötöttkesztyű. In: CÉLiránytű. 264. sz. 16-18. old.
  • 2014. Orbánné Horváth Márta: A győri textilipar átalakulása 1985-től napjainkig (benne: A GLOVITA Kesztyű Zrt. p. 171-172. In: Győr fejlődésének mozgatórugói. A győri járműipari körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 1. Szerk. Honvári János. Kiad. Universitas-Győr Nonprofit Kft. Győr. p. 158-178.

További forrás:

A forrás nélkül szereplő színes képek forrása:

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 




Kapcsolódó galéria






Vissza az előző oldalra!
Győri Ipartörténeti Alapítvány - Magyar