Az emlékhely címe, útvonaltervezés | ||
Mit láthatunk az emlékhelyen? | ||
Rövid áttekintés | ||
Részletes cégtörténet | ||
Érdekességek | ||
Irodalom, hivatkozások | ||
Kapcsolódó galéria |
AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS |
MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN? |
Utcakép:
RÖVID ÁTTEKINTÉS |
E helyen állt az ország első biscuitgyára. Back Hermann 1880-ban győrszigeti gőzmalmát alakította át édesipari üzemmé Magyar-Angol Biscuit Gyár Részvénytársaság néven. A cég 1894-ig működött, ezt követően 1900-tól az ausztriai Bregenzből áttelepült Koestlin Lajos bajor származású üzletember alapított és üzemeltetett biscuitgyárat ezen a telephelyen. Ez a gyár volt az elődje a nemzetközi hírű Győri Keksz és Ostyagyárnak, mely 2009-ig működött itt. A Győri Keksz Kft. 2019 nyaráig maradt győri. A Mondelez csoporthoz tartozó gyár ekkor zárta be végleg a Győri Ipari Parkban felépített korszerű üzemét, mely a korábban nagyon széles termékpalettából már csak a Negró és a Halls cukorkák gyártását tartotta meg. E helyen már csak a gyár négyemeletes raktárépülete, irodaháza és egykori munkásszállása emlékeztetnek a patinás nevű vállalatra. |
RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET |
A Koestlin Lajos és Társai Rt. 1900-ban kezdett e helyen működni, s 13 évvel később már ezer embernek adott munkát.
Az iparigazolvány megszerzését követően azonnal munkába álló üzem megnyitásáról a Győri Hírlap 1900. augusztus 25-i száma így számolt be:
„Az évek óta nem működő biscuitgyárat a hírneves Koestlin cég vette át és már napok óta üzemben van. Hat vagonnal érkeztek meg a hatalmas gépek, melyekkel az ízletesebbnél ízletesebb süteményeket készítik. A gyár erősen készülődik a szeptemberi kiállításra, ott fogják megmutatni a közönségnek, hogy megérdemlik a pártolást.”
Koestlin Lajos
A Koestlin gyár 1911-ben épített munkásszállása
Tudta hogy…
A Győrbe település és cégalapítás regénybe illő részletei
A győrszigeti Back gyárat Diamant Emánuel kereskedelmi utazó ajánlotta Koestlin figyelmébe. Az akkor már üzemen kívüli, de kiváló adottságokkal rendelkező gyártelep több mint két éven át (1898–99) húzódó tárgyalásokat követően cserélt gazdát. Mivel a bregenzi üzemért kapott vételár nem bizonyult elegendőnek a vásárláshoz, Koestlin társulni kényszerült.
Könyvelőjének ajánlatát elfogadva egyik tőkéstársa a bécsi iparmágnás, Heller Gusztáv és felesége lett. A családi vállalkozásból közkereseti társasággá alakuló cég harmadik tagjaként pedig azt a Diamant Emánuelt fogadta el, aki az áttelepüléshez szükséges telephelyet megtalálta. Az ő „lottérián” nyert főnyereményével az új cégnek már elegendő pénz állt rendelkezésére az induló üzem megfelelő felszereléséhez.
Az Albert sztori
Kétségkívül az Albert keksz a legrégebbi, ma is létező magyar édesipari termék, melyet a Győri Keksz Kft., illetve jogelődjei 1912-től gyártanak. Ekkor vásárolta meg Koestlin korának legkorszerűbb kekszgyártó berendezéseit Angliából, és vele együtt több termék receptjét és gyártási jogát (Albert, Sire-Sire stb.).