Az emlékhely címe, útvonaltervezés | ||
Mit láthatunk az emlékhelyen? | ||
Rövid áttekintés | ||
Részletes cégtörténet | ||
Érdekességek | ||
Irodalom, hivatkozások | ||
Kapcsolódó galéria |
AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS |
MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN? |
Utcakép:
RÖVID ÁTTEKINTÉS |
E helyen állt az ország első biscuitgyára. Back Hermann 1880-ban győrszigeti gőzmalmát alakította át édesipari üzemmé Magyar-Angol Biscuit Gyár Részvénytársaság néven. A cég 1894-ig működött, ezt követően 1900-tól az ausztriai Bregenzből áttelepült Koestlin Lajos bajor származású üzletember alapított és üzemeltetett biscuitgyárat ezen a telephelyen. Ez a gyár volt az elődje a nemzetközi hírű Győri Keksz és Ostyagyárnak, mely 2009-ig működött itt. A Győri Keksz Kft. 2019 nyaráig maradt győri. A Mondelez csoporthoz tartozó gyár ekkor zárta be végleg a Győri Ipari Parkban felépített korszerű üzemét, mely a korábban nagyon széles termékpalettából már csak a Negró és a Halls cukorkák gyártását tartotta meg. E helyen már csak a gyár négyemeletes raktárépülete, irodaháza és egykori munkásszállása emlékeztetnek a patinás nevű vállalatra. |
RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET |
A Koestlin Lajos és Társai Rt. 1900-ban kezdett e helyen működni, s 13 évvel később már ezer embernek adott munkát.
Az iparigazolvány megszerzését követően azonnal munkába álló üzem megnyitásáról a Győri Hírlap 1900. augusztus 25-i száma így számolt be:
„Az évek óta nem működő biscuitgyárat a hírneves Koestlin cég vette át és már napok óta üzemben van. Hat vagonnal érkeztek meg a hatalmas gépek, melyekkel az ízletesebbnél ízletesebb süteményeket készítik. A gyár erősen készülődik a szeptemberi kiállításra, ott fogják megmutatni a közönségnek, hogy megérdemlik a pártolást.”
Koestlin Lajos
A Koestlin gyár 1911-ben épített munkásszállása
Tudta hogy…
A Győrbe település és cégalapítás regénybe illő részletei
A győrszigeti Back gyárat Diamant Emánuel kereskedelmi utazó ajánlotta Koestlin figyelmébe. Az akkor már üzemen kívüli, de kiváló adottságokkal rendelkező gyártelep több mint két éven át (1898–99) húzódó tárgyalásokat követően cserélt gazdát. Mivel a bregenzi üzemért kapott vételár nem bizonyult elegendőnek a vásárláshoz, Koestlin társulni kényszerült.
Könyvelőjének ajánlatát elfogadva egyik tőkéstársa a bécsi iparmágnás, Heller Gusztáv és felesége lett. A családi vállalkozásból közkereseti társasággá alakuló cég harmadik tagjaként pedig azt a Diamant Emánuelt fogadta el, aki az áttelepüléshez szükséges telephelyet megtalálta. Az ő „lottérián” nyert főnyereményével az új cégnek már elegendő pénz állt rendelkezésére az induló üzem megfelelő felszereléséhez.
Az Albert sztori
Kétségkívül az Albert keksz a legrégebbi, ma is létező magyar édesipari termék, melyet a Győri Keksz Kft., illetve jogelődjei 1912-től gyártanak. Ekkor vásárolta meg Koestlin korának legkorszerűbb kekszgyártó berendezéseit Angliából, és vele együtt több termék receptjét és gyártási jogát (Albert, Sire-Sire stb.).
Tudta hogy…
Honnan kapta nevét az Albert keksz?
Az Albert keksz nevét Victoria királynő férje, Albert főherceg után kapta.
A gyártörténeti emlékek közül a legrégebbi recepteskönyvek a Monarchia idejéből származnak és német nyelven íródtak.
Érdekesség az 1912-ből származó Albert tészta angol és Heller Zsigmond féle változata. Az alkalmazott nyersanyagok alapvetően különböznek a maiaktól annak ellenére, hogy az összetétel közel azonos.
Az elmúlt évtizedekben a receptekben több változás is nyomon követhető, ami alapvetően a műszaki-technológiai fejlődés következménye.
A gyár az I. világháború négy éve alatt Magyarország piacvezető gyáraként soha nem remélt forgalmat bonyolított le, a katonai és lakossági szükségletek kielégítésére. Ezen időszakban a főbb gyártott termékek a keksz, a waffli, a cvibak, a katonai kétszersült, majd később a szacharin voltak.
A Koestlin csomagolások grafikái messzemenően alkalmazkodtak a háborús viszonyokhoz
Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnését követően 1919. március 21. után – mint minden 20 főnél több munkást foglalkoztató üzem – a Koestlin is a munkástanácsok tulajdonába került. Az államosítás nem okozott lényeges változásokat a gyár termelésében.
A Koestlin termékek Európaszerte ismertek voltak
A Koestlin Lajos és Társai Rt. igazgatósága – a vállalat súlyos anyagi helyzete miatt – 1945-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és a Leipziger Vilmos Szesz és Cukorgyár Rt. által közösen létrehozott szindikátusnak, adta bérbe a céget. A társaság neve Koestlin Bérlő Rt.-re változott.
A Koestlin Bérlő Rt.-t 1947-ben államosították.
A Győri Keksz- és Ostyagyár alapítása
A kiemelkedően teljesítő Koestlin gyár történetének egyik jelentős állomása a könnyűipari miniszter 1950. május 23-i keltezéssel kiadott alapítólevele, amelyben a korábbi részvénytársasági forma helyett „Győri Keksz- és Ostyagyár Nemzeti Vállalat” néven jegyezte a céget. Az új vállalat igazgatói tisztét Fürst István töltötte be.
Keksz csomagolás az 1950-es években
1963. január 1-jén a Gazdasági Bizottság határozata az akkor működő hat édesipari vállalatot és két gyáregységet egy nagyvállalattá egyesítette, mint ahogy több tucat azonos profilban funkcionáló vállalatot is trösztösített.
A Győri Keksz- és Ostyagyár a Magyar Édesipar 4. számú gyára lett.
A Balaton szeletet az 1970-es évektől gyártotta a Győri Keksz és Ostyagyár
A Magyar Édesipari Vállalat 1981-es megszűnésével az önállóságát visszanyerő a Győri Keksz- és Ostyagyár történetében új fejezetet kezdődött.
A csokoládés Kismackó szelet az 1980-as évek egyik sikerterméke volt
Különleges privatizáció
Az 1980-as években Magyarország a liberalizált piacgazdaság irányába indult. A Győri Keksz- és Ostyagyár – mint az ágazat legjobb fejlődési és gazdasági eredményeket felmutató magyar cége önmaga menedzselte a privatizációját, melynek nyertes cége az angol United Biscuits lett.
Az új céget 1991. április 12-én a Megyei Cégbíróság Győri Keksz Kft. néven jegyezte be.
A privatizációs szerződést Halbritter Mátyás igazgató és Alan Palmer az UB export igazgatója írták alá
Tudta hogy…
Kik kötöttek házasságot?
A United Biscuits (UB) az Egyesült Királyság egyik vezető élelmiszeripari cége volt az 1990-es években. 19 országban működő gyárainak termékeit több, mint 80 országban értékesítette.
A cég eredményességére az 1991. évben realizált 2,979 millió angol font árbevétel enged következtetni.
A UB tevékenysége 1830-ig vezethető vissza, amikor William McVitie és fia Edinbourghban megnyitotta élelmiszer üzletét. Különböző vállalati fúziók révén folyamatosan erősödtek, míg 1948-ban a Macfarlange Lang céggel egyesülve megalapították a United Biscuits-et. További cégek csatlakozásával, majd 1974-ben az amerikai Keebler megvételével a világ meghatározó kekszgyártójává fejlődött a brit vállalat. Céltudatos üzletpolitikájának köszönhetően piacvezetővé vált az Egyesült Királyságon kívül Dániában, Hollandiában, Finnországban, majd – a Győri Keksz Kft. megvásárlásával – Magyarországon is.
Tudta hogy…
Hogyan született a Bajnok szelet?
1983 tavaszán lázban égett a fociszerető győri lakosság, hiszen a helyi csapatnak jó esélye volt a bajnokság megnyerésére. Ez az utolsó hazai mérkőzésen dőlt el. Nem kis kockázattal és nagy optimizmussal a Győri Keksz- és Ostyagyár a mérkőzés napjára időzítve új terméket dobott piacra.
A kiváló marketing ötlet bejött, mivel a mindent eldöntő mérkőzésen valóban a Rába ETO győzött, s ezzel bajnok lett.
Természetesen a Bajnok szelet sikere sem maradt el. Közvetlenül a meccs után a stadionban már árusították. Talán hihetetlen, de minden bizonnyal ez volt az egyetlen magyar édesség, melyet magasan a bolti ára fölött is el lehetett adni! Néhány napig a fekete piacon 2,90 Ft helyett, csak 10 Ft körül juthattak hozzá a lelkes szurkolók. Az egész országban értékesített termék mindenütt osztatlan sikert aratott.
Egy meghiusult gyárbezárás
A UB legfőbb célja az volt, hogy piacvezetővé váljon Európában. Ez a 2000. év elején beteljesült azzal, hogy a világ két vezető keksz nagyhatalmával együttműködő pénzügyi befektetői csoport megvásárolta a részvényeit, majd a Győri Keksz Kft.-t a francia Danone cégnek értékesítette.
A Danone a cég jövőjét nem Győrben, hanem a brit United Biscuits (UB) által még 1999-ben a Stollwercktől megvásárolt székesfehérvári üzemben képzelte el. A győri üzembezárás tervét az országos felháborodás hatására végül elvetették. Ehelyett egy új – a Győri Ipari Parkban létesítendő – üzem felépítése (2009. novemberében adták át), majd a győr-szigeti telephely felszámolása mellett döntöttek (lebontva 2010-ben).
2019: Már a Negro sem „győri”
2007-től a tulajdonosváltást követően a Győri Keksz Kft. a Mondelèz Hungaria Kft. egyik gyáraként működött tovább.
A Mondelèz International Inc. anyavállalata, a Kraft Foods International Inc. 2012. októberi kettéválásával jött létre; több mint 100 országban működik és évi 35 milliárd dolláros forgalmával a világ legnagyobb snack termékeket gyártó vállalata. Magyarországon piacvezető a csokoládé, keksz és cukorka termékkategóriákban.
A győri üzem a cég korábbi széles termékpalettájából csak a Negro cukorkák gyártását tartotta meg. A cukorka gépsorokon emellett a Halls cukorkák bérgyártása folyik egészen 2019 nyaráig, amikor is a gépsorokat leszerelik, a gyárépületet pedig eladják.
Ezzel a döntéssel véglegesen lezárult Győr egyik patinás múltú üzemének története.
Ma már nem „győri” az édes…
A Koestlin főbb termékei
Pár kedvelt márkanév a Koestlin gyárnak az 1930-as években gyártott 334 féle terméke közül.
Keksz-, ostya-, biscuitáruk:
Albert, Sire-Sire, Ramona, Sajtos rúd, Sós keksz, Graham kétszersült, Karlsbadi kétszersült, Babapiskóta.
Cukorka- és zselétermékek:
Citrom golyó, Narancs golyó, Kávé fouré, Molfetta, Tosca, Bajor maláta, Pemetefű, Eucalyptus, Zselégerezd.
Csokoládé féleségek:
Tejszín csokoládé, Keserű csokoládé, Tej pasztilla, Mogyorós tejcsokoládé, Csokoládé szivar, Macskanyelv, Pralinék, Csokoládé drazsék.
A 120–130 féle bonbon készítményből a legkülönbözőbb ízű keverékeket állították elő:
Mille Fleurs, Boulevard, Luxus keverék, Léda, Oktogon, Gavotte.
A Győri Keksz termékei
A Győri Keksz széles termékpalettáját jól ismerték és szerették a magyar és a külföldi fogyasztók is.
IRODALOM |
Forrás:
Halbritter Mátyás–Andorka Zsolt: 100 éves a győri kekszgyártás (cégtörténeti könyv – 2000)