Elérhetőségek

Győri Ipartörténeti Alapítvány

Cím: 9021 Győr,
Szent István út 10/a
Telefon: +3696520274
Fax: +3696520291
E-mail: ipartortenet@ipartortenet.hu
Adószám

Adószám

18984444-1-08



Ipartörténeti emlékhelyek

Győr-Hecsepusztai Repülőtér

Győr-Hecsepusztai Repülőtér
 

 

 

      AZ EMLÉKHELY CÍME, ÚTVONALTERVEZÉS

 

Győr, Kardán út, 9027

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      MIT LÁTHATUNK AZ EMLÉKHELYEN?

 

Utcakép:

 
 
Képek napjainkból:
 

Audi Hungária Zrt.

Forrás:https://www.legifelvetel.hu/magyar/oldalak/magyarorszagi_autogyarak_madartavlatbol/

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      RÖVID ÁTTEKINTÉS

 

     
 

Győr város vezetése 1937-ben döntött arról, hogy repülőteret létesít Győrszentiván határában, Hecsepusztán. A megvalósításba a Magyar Vagon- és Gépgyár is bekapcsolódott, valamint a várható magas építési költségek miatt az állam, a helyi társadalom és a gazdasági elit anyagi támogatására is szükség volt.

A munkálatok 1939 júniusára befejeződtek, hamarosan azonban kiderült, hogy az új repülőtér kapacitása a forgalom növekedése miatt nem elégséges. A repülőtér katonai és polgári igényeket is kielégített, így Győr város polgárainak életét is segítette.

Az akkoriban modernnek számító repülőtér 1944. április 13-ig látta el feladatát. Az amerikai légierő bombatámadása olyan súlyos károkat idézett elő, hogy a háború végéig már nem végeztek berepülést a győri hadiüzem pilótái Hecsepusztán.

1946-tól használták a sportrepülők és a növényvédők repülőgépei, majd 1968-ban megvásárolta a Vagongyár. A Rába gyártól 1993-ban vette meg az Audi autógyár a területet. Ma az AUDI Hungária gyárkomplexum látható az egykori repülőtér helyén.

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

 

      RÉSZLETES CÉGTÖRTÉNET

 

 

Fogadóépület

Forrás:  https://regigyor.hu/vegyes/gyori-polgari-repules/
 

Győr a második világháború előtt a repülési lehetőségek területén még a többi magyarországi vidéki nagyvároshoz képest is hátrányos helyzetben volt. Hazánk sok megyeszékhelyén az 1930-as évek közepére már létesítettek repülőteret, Győrben azonban még csak Aero Klub működött. A városban 1928. szeptember 30-án tartották meg az első repülőnapot. Ennek hatására 1929. májusában került sor a Győri Repülő Klub alakuló közgyűlésére. 1939-ben a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap megalakulása adott lehetőséget országosan a repülés beindítására. A Magyar Vagon- és Gépgyár 1937-től kezdve bekapcsolódott a repülőgépek javításába és gyártásába, ez a tény is szükségszerűvé tette egy repülőtér létesítését. Polniczky Lipót főispán és Spǟth Gyula polgármester 1937. február 20-án döntöttek véglegesen a repülőtér létesítése mellett.

 

Szalagcím a Győri Nemzeti Hírlap 1937. február 21-i számából

 

A megbeszélésbe a Vagongyár igazgatóját, méghozzá Barcza Arnoldot is bevonták. A helyszíni szemléken Farkas Imre műszaki mérnök kísérte a politikai és gazdasági elit képviselőit. A műszaki hatóságok az Iparcsatorna melletti, már Győrszentiván határában, Hecsepusztán lévő 70 hold területű birtokot találták alkalmasnak repülőtér építésére. A földterület a Pannonhalmán tevékenykedő bencés közösség tulajdona volt. A terepbejárási és tervezési munkálatok befejeződése során kiderült, hogy a repülőtér építése 350 ezer pengőbe kerül (földterületek kisajátítása, tereprendezés, építkezés), ennek forrását a város önerőből nem tudta előteremteni.

 

   

Szalagcím a Győri Nemzeti Hírlap 1937. április 11-i számából

 

A honvédelmi érdekre is hivatkozva az állam támogatásáról biztosította Győr városát a kivitelezés eredményessége céljából. Az előkészületek 1938-ban megindultak, először 50 ezer km3 földet kellett megmozgatniuk a munkásoknak. A területrendezési munkálatokat követően kezdődhetett az épületek és hangárok emelése, a közművesítés, valamint a létesítményhez vezető utak építése. Ez utóbbi tevékenységet Győr városa finanszírozta. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a fejlesztési munkálatokat a társadalom széles rétegei támogatták, a Magyar Vagon- és Gépgyár dolgozói például az 1938. évi július havi jövedelmük 1%-át felajánlották a repülőtér építésére. A repülőtér ünnepélyes átadása 1939. június 4-én, vasárnap volt, melyen Albrech főherceg és felesége is részt vett. Az eseményről lásd bővebben: Lengyel Adrienn: A győri repülőtér. In: Győri Szalon. Helybenjárás. 2. sz.

https://www.gyoriszalon.hu/index.php?mact=News,cntnt01,detail,0&cntnt01articleid=1900

 

Repülőtér. Fotó: Győri Aero Klub, Horváth Mária Stefánia

 

A munkálatok 1939 júniusára befejeződtek, hamarosan azonban kiderült, hogy az új repülőtér kapacitása a forgalom növekedése miatt nem elégséges. A próbarepülések zavartalan lebonyolításához azonban a nemrég létesített repülőtér átépítésére és bővítésére is szükség volt.

 

Repülőtér. Fotó: Győri Aero Klub, Horváth Mária Stefánia


A második világháború elején a Magyar Vagon- és Gépgyár a német-magyar államszerződés értelmében a Messerschmitt Me 109-es vadászgépek sárkányszerkezetének gyártásába kapcsolódott be. A Weisz Manfréd Művektől érkező hajtóművek beszerelését követően a kész hadieszközöket a gyár közelében lévő repülőtérről indulva próbálták ki.

 

Messerschmitt Bf 109-es vadászgép

 

A Hecsepusztán lévő reptéri területen elkészítették az ország első beton kifutópályáját. A pálya hossza 1050 méter, szélessége 103 méter volt, ami az Me 109-es vadászok berepüléséhez bőven elegendőnek bizonyult.

 

A repülőtér mint kiképzési hely 1945 előtt és

 

1945 után

A repülőtér katonai és polgári igényeket is kielégített, így Győr város polgárainak életét is segítette. Az építkezési, majd az üzemeltetési munkálatok a kimutatások szerint hozzávetőlegesen 3 ezer embernek biztosítottak megélhetést.

 

Az akkoriban modernnek számító repülőtér 1944. április 13-ig látta el feladatát. Az amerikai légierő bombatámadása olyan súlyos károkat idézett elő, hogy a második világégés végéig már nem végeztek berepülést a győri hadiüzem pilótái Hecsepusztán.

 

Repülőtér az 1944. április 13-i bombatámadás után

 

Repülőtér az 1944. április 13-i bombatámadás után

 

1946-ban már ismét fogadott és indított a repülőtér közforgalmi járatokat.

 

A világháború után a repülés iránt elkötelezett fiatalok munkájának köszönhetően rövid időn belül használhatóvá vált a repülőtér. A Vagongyárat ért bombatámadások a repülőgyárban is jelentős károkat okoztak, a megmaradt gépeket pedig leszerelték és Németországba szállították a visszavonuló német csapatok. A MADISZ (később OMRE, MRSZ, majd MHSZ) keretében repülő fiatalok a környező falvakból gyűjtötték össze a repülőgép alkatrészeket, a megtalált gépeket megjavították. Ezekkel a gépekkel indult újra a repülés. 1946 végétől már közforgalmi járatokat is indított és fogadott a repülőtér. 1946. december 16-án a feldíszített repülőtéren a megye és a város vezetői fogadták az első menetrendszerű járat repülőgépét. Rendszeres járat indul Budapest – Győr, Győr – Szombathely viszonylatban.

 

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1951. ápr. 3.

 

A repülőteret rövid ideig használta a MALÉV (MASZOVLET gépek), közben létrehozták a motoros repülő iskolát, ezért a többcélú használat biztosítása érdekében szabályozni kellett a légtér, valamint a fel- és leszállópályák használatát.

 

A menetrendszerinti járat gépe

 

Aero 45-ös gép

 

1968-ig használták a sportrepülők és a Növényvédõ Szolgálat repülőgépei, majd megvásárolta a Vagongyár. A Rába gyártól 1993. április 21-én vette meg az AUDI autógyár az ipari területet. Ma az AUDI Hungária gyárkomplexum látható az egykori repülőtéren.

 

 


Az összeállítás részben Áldozó István tanulmánya alapján készült. 

Tovább a részletes tanulmányhoz

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      ÉRDEKESSÉGEK

 

 

 

Sportrepülőgépek a Repülőtéren


 

 

A fotókat Kozma Endre bocsátotta rendelkezésünkre

 

Lásd még:

 

 
     

 

 

 

Vissza a tartalomjegyzékre

 

 

      IRODALOM
  • 1989. Barla Ferenc: Győr és a repülés. MHSZ, Győr,.
     

 

Vissza a tartalomjegyzékre 








Vissza az előző oldalra!
Győri Ipartörténeti Alapítvány - Magyar