Ipartörténeti emlékhelyek

Győr, Fehérvári út 16.

Vissza a tartalomjegyzékre

Az emléktábla a Graboplast irodaháza előtt, a járda és a kerékpárút által közrefogott zöldterületen található. Az egykori Graab gyár telephelyén álló épületek közül még napjainkban is több fennmaradt, bár közvetlenül az utcafrontról ezek nem jól láthatóak.

A Graboplast napjainkban. Légifotó: Andorka Zsolt (2018)

Az irodaépület melletti kapun benézve a kétemeletes néhai főépületet látjuk az óratoronyos lépcsőházával. Tőle balra egy alapításkori tégla gyárkémény emelkedik.

Fotó: Andorka Zsolt (2018)

A Körkemence utca felé indulva közvetlenül a SPAR parkolója előtt egy zárt parkosított területen áll az „igazgatósági lakház”. Ez a terület ma már nem a Graboplasthoz tartozik.

A mostani irodaház földszintjén megtekinthető egy régi gyártóberendezés.

Az aulában kiállított gép. Fotó: Andorka Zsolt (2018)

Előzetes bejelentkezés esetén, csoportok részére lehetőség van a gyártörténeti kiállítás megtekintésére.

Utcakép:

  Tudta-

Vissza a tartalomjegyzékre

Vissza a tartalomjegyzékre

A gyár azon kevés cégek közé tartozik Győrben, amely alapítása óta folyamatosan működik a városban. A cég fennállásának több mint 110 éve alatt számos átalakuláson ment keresztül, nevének változásai ezt jól tükrözik.

A gyár 1905 körül
Forrás:  Győr vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest,1910
http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0009/9.html

Az 1900-as évek kezdetén a Grab család komoly üzleti érdekeltséggel rendelkezett Prágában, a Prága melletti Liebenben, Bécsben és Budapesten. A cseh tőkések 1903. november 30-án kelt, Zechmeister Károly győri polgármesternek megküldött levelét tekintik a magyarországi műbőrgyártás első írásos dokumentumának.

Az alapító okirat első oldala és az okirat fordítása

1904. január 21-én Győr városa hozzájárult a gyáralapításhoz, melyet feltételekhez kötött, miszerint a gyárat legkésőbb 1905 végéig üzembe kell helyezni, amely magában foglal egy bőrvásznat, viaszosvásznat és viaszosvászon parkettát gyártó üzemet, valamint kézi és gépi nyomóüzemet; a tulajdonosoknak legalább 600 000 koronát kell a vállalkozásba fektetni, 15 évig csak viaszos termékeket és azok melléktermékeit gyárthatják.

A gyáralapítási szándék ellen egyedül Leon Gyula bécsi textilgyáros nyújtott be fellebbezést. A Győrben már működő Magyar Mechán, Pamut- és Gyapjúáru-gyár tulajdonosa attól tartott, hogy az új gyár konkurenciát teremt a munkaerőpiacon. A kereskedelmi miniszter megalapozatlannak ítélte a beadványt, a cseh tőkések megkapták a miniszter anyagi hozzájárulását is, mintegy 250 000 korona értékben vállalkozásuk beindításához. A kormány iparfejlesztési politikájával összhangban állt a győri polgármester ipartelepítési programja, ennek köszönhető, hogy további ipari cégek létesülhettek a városban a századforduló után.

A tulajdonosok az ismert győri téglagyárost, Schlichter Lajost bízták meg a kivitelezési munkák elvégzésével, akinek ez időben már több száz munkást foglalkoztató építési vállalkozása volt. A gépek jelentős része Angliából érkezett. A helyi sajtóban lelkes hangú cikk tájékoztatta a város közönségét a munkálatok beindulásáról.

A gyár épületei 1905. november 11-re elkészültek, még abban az évben elkezdődhetett a részleges próbagyártás, a teljes berendezés azonban csak a következő év közepéig érkezett meg, 1906 második félévétől az összes gyártóberendezés üzemelt.

Győri Hírlap, 1905. november 12. 265. sz. 5. old.
Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/

A kedvező piaci feltételek mellett beindult termelést már 1907-ben tovább kívánták fejleszteni a tulajdonosok, a győri polgármesterhez benyújtott kérvényükben nitrocellulóz alapú műbőrök gyártásának kialakításához kértek beruházási engedélyt. A fokozottan tűz- és robbanásveszélyes grabiolüzem létesítéséhez a város vezetésének jóváhagyása mellett a rendőrkapitány engedélye is szükséges volt, ami szigorú tűzbiztonsági rendszer kialakítását írta elő.

Grabiolüzemi keverőgép

Részlet a Grab. M. Fiai Győr Bőrvászon-, Viaszosvászon- és Padlókárpit-gyár 1907-ben Győrben kiadott  munkarendjéből
Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/?docId=58250

Színezett képeslap, 1910 előtti ábrázolás
Forrás: https://regigyor.hu/vegyes/gyor-gyaripara-1905/

Győr. Grab M. Fiai feliratú képeslap az 1910-es évekből
Forrás: http://pctrs.network.hu/clubpicture/1/1/1/_/gyor_1910_grab_gyar_1011051_3321.jpg

A cég fő profilja 1912-re a nitroműbőr-gyártás lett, a tulajdonosok ezért kizárólagos gyártási joggal eladták a lenolajbázisú gyártástechnológiát Keffel Ede lipcsei származású, Győrben működő vállalkozónak, aki erre alapozva létesítette üzemét a Grab gyár szomszédságában.

A háborús készülődés jelentős állami megrendeléseket, növekvő nyereséget biztosított a gyárnak. A hagyományos termékek készítését egyre inkább felváltotta a sátorlapok, vegyvédelmi és esőköpenyek, kocsiponyvák, katonai hátizsákok gyártása. 1914 nyarán a céget hadiüzemmé nyilvánították.

Győri Hírlap, 1916. augusztus 3. 176. az. 3. old.
Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/

Kapli-mártógép, a nitroműbőr-gyártás idején a cipőorr-merevítők készítésére használták

Az 1920-as évben a gyár termékeivel a polgári igények kielégítését célozta meg. A textilalapanyag zökkenőmentes biztosítása érdekében a Grab M. és Fiai cég 1923-ban Teltsch Arnold és Rudó István győri nagykereskedőkkel – a Teltsch A. és Társa cégnek kézi szövödéje is volt –, megalapította a Grab-féle Textilipari Rt-t. Az új textilgyárat a Grab gyár területén építették fel.

Ez időszakban megpróbáltak a divatipar számára is készíteni műbőr termékeket. A Grab-műbőr alapanyagot reklámozó divatbemutató nagy sikert aratott, mégsem vált még ekkor a műbőr ruhaipari alapanyaggá.

Grab műbőrökből készült kollekció, sajtófotó az 1925-ös divatbemutatóról

Forrás: Győr szabad  királyi  város és vármegye. Budapest, 1926. 20. old.

1936-ban elhunyt Grab Emanuel, s még ebben az évben kilépett a részvénytársaságból a Grab család, így a Grab M. és Fiai által alapított üzemek a továbbiakban a Grab-féle Textilipari Részvénytársaság tulajdonaként működtek, Teltsch Arnold irányítása alatt. Az újabb háborús előkészületek hatására a gyárban ismét kezdtek átállni a katonai, hadiipari felszerelések gyártására.

Termékmintás gyártási katalógus az 1930-as évekből

Az 1940-es években a társaság üzemeiben nyers, festett és kikészített tarkán szőtt pamutáruk és nitroműbőrök készültek. A pamutszövőgyár termékkínálatában szerepelt a molinó, a puplin, a mull, különféle  flanellanyagok, valamint zsebkendő alapanyagok. A fonalkészítéstől a készáru kikészítésig  teljes volt a vertikum. A másik gyár grabiol üzemeiben különféle műbőrök, kézimunka alapanyagok, cipőbélések, cipőorr-merevítők, szegőszalagok és könyvkötővásznak készültek. Az autókarosszériák tetőrészéhez felhasználható műbőröket, gyermekkocsi-vásznakat is gyártottak.

A gyár grabiolüzeme

A második világháború alatt hadiüzemként működött a cég. A bombázások viszonylag kevés kárt okoztak, így már 1945 tavaszán megindították a termelést. A gyár flanellt exportált, a hazai piacra pedig rendszeresen szállított.

A Grab-féle Textilipar Rt. 1945. december 28-án tartandó közgyűlésének meghívója és részvényigazoló jegye

Az államosítás után Első Magyar Viaszosvászon- és Műbőrgyár néven, az egykori Grab-gyárak ismételt egyesítése után 1950-től Győri Pamutszövő és Műbőrgyár néven folytatta tevékenységét a cég. Jankovich Nándor 1957-ben került a gyár élére, ő a műbőrgyártásra helyezte a fő hangsúlyt. Saját kutatólaboratóriumot rendeztetett be, hogy mielőbb új termékekkel jelentkezhessenek a piacon.  

Az első jelentős nagyberuházás 1958-ban kezdődött, amikor megvásárolták azt a műbőrgyártó gépsort, amely egymaga végezte el a kenési, a préselési és a hőkezelési műveleteket. Ezzel megindult a PVC-bázisú műbőrgyártás.

Forrás: http://edok.gyorikonyvtar.hu/

A cég bővítette termékválasztékát a habszerkezetű műbőrrel, a légáteresztő műbőrrel és a járműipari padlókárpitok családjával. A fejlesztéseknek volt köszönhető a Fiat autógyár nagyarányú és folyamatos rendelése az autóülésekhez használatos termékekből.

1966-tól használják a Grabona márkanevet, az elnevezés utal az alapítóra. A Graboplast nevet 1969-ben vették fel, ami egyben márkanév is lett.

A soproni fedett uszoda
A Graboplastban kifejlesztett műanyag sátrat a medencetérben kialakított levegőtúlnyomás tartotta fenn.
Forrás: http://egykor.hu/sopron/fedett-uszoda/1103

A nagyberuházás éveiben, 1969 és 1972 között létesült az új műbőrüzem és a kikészítőüzem.

A Graboplast nagycsarnoka

A saját kutató-fejlesztő részleg is jelentős támogatást kapott. A cég egyik saját fejlesztése a szövés nélkül készített szövet, a nem szőtt műbőrhordozó, a vlies (műnemez).

Sima és dekormintázott felületű padlókárpitok egy kiállításon az 1970-es évek végén

A Vállalati Tanács Jankovich Nándor nyugdíjba vonulása után, 1986-ban Jancsó Pétert választotta igazgatónak.

1988-ban társaságokat alapítottak, létrehozták a Grabo vállalatcsoportot. 1989-ben megindult a saját jogú külkereskedelem. A részvénytársasággá történő átalakulás során a cég pénzügyi partnere a Bank Austria Creditanstalt volt. A Graboplast Textil és Műbőrgyártó Részvénytársaságot 1990. február 20-án 30%-ban külföldi részesedéssel alapították. A cég fő profilja 1990-től a lakásbelső-burkoló és dekoráló anyagok gyártása lett.

Műbőrgyártás

1993 végén az Állami Vagyonügynökség a tulajdonában lévő részvényeket, a Graboplast részvényeinek 58 százalékát értékesítette  a befektetők számára. 1994-ben a céget bevezették a tőzsdére. A Graboplast alaptőkéje 2 milliárd 332,5 millió Ft volt. Ebből a külföldi pénzügyi befektetők 30%-os tulajdonrészt szereztek. A Graboplast részvények árfolyama 1995 februárjában 1000 Ft körül mozgott, júniusban a részvények 1300–1400 Ft körüli áron, szeptemberben 1700–1800 Ft közötti áron keltek el. A dinamikus növekedést szolgálták a vállalatfelvásárlások: 1995 áprilisában a közgyűlés jóváhagyta a Soproni Szőnyeggyár 90, a győri Uniontext Textilipari Kft. 100 százalékának, a Keszta-Dunawall Kft. többségi tulajdonának a megvásárlását. Ezzel vált lehetővé a padlógyártás korszerűsítése és az új tapétaprojekt elindítása. Megszerezték a 240 millió forintos törzstőkéjű Kecskeméti Parkettagyártó Kft. 88%-át is.

A cég 1996. január 1-jétől holding modellben működik. Megalapították a Grabo Kft.-t. Az új struktúrában a 3,2 milliárd Ft alaptőkével rendelkező Graboplast Rt. lett az irányító Jancsó Péter elnök-vezérigazgatósága mellett. Az országban folyó tapétatermelés 55 százalékát a részvénytársaság állította elő.

1997. július 1-jén egyesítették a Kesztölci Tapétagyártó Kft-t és a Győri Grabo Kft.-t, és Grabetta-Keszta Kft. néven megindult a tapétagyártás és értékesítés.

Komárom-Esztergom megyei 24 óra, 1997. márc. 20. 66. sz. 7. old.
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/

Szlovéniában 1,5 millió tolár alaptőkével Savainvest Üzleti Tanácsadó, Befektetési és Gazdálkodási Kft-t hoztak létre. 1977-ben a Graboplast részvényeket bevezették a luxemburgi tőzsdére. Beindították a Globális Letéti Igazolás (GDR) kereskedést.

Tatabányán 1997 novemberében 350 millió Ft alaptőkével Grabofloor Kft-t alapítottak a 4 méteres padló gyártására alkalmas üzem létrehozására.

Tatabánya, Grabofloor Kft. 2000

A Graboplast 1998-ban épült világszínvonalú tatabányai PVC-padlógyára mellett, a vállalat 2016-ra egy új Grabo Design Padlógyárat is épített.

Grabo Design Padlógyár 2016

A hagyományos PVC padlógyártás mellett Tatabányán teljesen új technológiával előállított LVT (Luxury Vinyl Tile) és irányfüggetlen homogén padlóburkolatok készülnek. 

A termékszerkezet újabb átalakításával igazodtak a világpiacon bekövetkezett változásokhoz. 2000 szeptemberében Kecskeméten 1,5 milliárd Ft-os zöldmezős beruházással elkészült az új szalagparketta üzem.

Petőfi Népe, Bács-Kiskun és Dél-Pest megyei kiadás, 2001. május 25. 121. sz. 5. old.
Forrás: https://library.hungaricana.hu/hu/

A Wallis Befektetési Rt. 2000 decemberében megszerezte a Graboplast részvényeinek a 25,1%-át. A többségi tulajdonos újabb hat évre ismét Jancsó Pétert bízta meg az elnök-vezérigazgatói tisztség betöltésével. Még ez évben eladták az Uniontex Textilipari Kft.-t.

A Graboplast 2001-ben kivonult a tőzsdéről. A termelésének 93%-át külpiacokon értékesítő társaság újabb sikereit a padlóburkoló termékek iránti kereslet növekedésének köszönhette.

2004-ben eladták a Soproni Szőnyeggyárat, leállították a vlies gyártást. Gyakorlatilag a textilgyártást a cég beszüntette, 2004 őszétől a profilja a padlógyártás lett, amit az új név is tükröz: Graboplast Padlógyártó Rt. 2006-ban a cégcsoportot összevonták; a leányvállalatok - Grabo Kft, Grabofloor Kft, Graboparkett Kft, Gif Kft. - beolvadtak a Graboplast Zrt.-be.

2007-ben megszüntették a tapétagyártást, 2013-ban Tatabányán elkészült a hulladékújrahasznosító beruházás.

2014–15-ben új, egyedi arculatot kapott a Graboplast. A cég húsz év alatt műbőr gyárból padlóelőállítóvá alakult át. A vállalat tevékenysége: lakossági, közületi, sport, járműipari és show padló, valamint falburkoló, műbőr és parketta gyártása és értékesítése. A 2018-as évben az önfertőtlenítő és öntisztuló, kopásálló, flexibilis felületű padlóburkolat fejlesztésén dolgozik a Graboplast. A társaság 650 embernek ad munkát Győrben, Kecskeméten és Tatabányán lévő üzemeiben. A Graboplast Padlógyártó Zrt. vállalati stratégiájának alapelve az állandó növekedés és a versenyképesség emelése, az uniós követelményeknek, a világpiaci kihívásoknak való szakadatlan megfelelés.

Az összeállítás Orbánné dr. Horváth Márta tanulmánya, valamint N. Magyar Tibor: Műbőrgyártás Magyarországon (1905–1980) és 100 éve lendületben. Graboplast című könyvek alapján készült.

Vissza a tartalomjegyzékre

Vissza a tartalomjegyzékre

• 1980. N. Magyar Tibor: Műbőrgyártás Magyarországon (1905-1980). Budapest, Akadémiai Kiadó. 201 old.
• 2005. 100 éve lendületben. Graboplast. Szerk. Hajba Ferenc, Maróti Zsuzsa, Mónus Ágnes. Fotó: Katona Miklós, Matusz Károly. Győr, AdArt Stúdió. 65 old.
• 2014. Orbánné Horváth Márta: A győri textilipar átalakulása 1985-től napjainkig (benne: A Grábgyártól a Grabolast Zrt.-ig p. 165-168. In: Győr fejlődésének mozgatórugói. A győri járműipari körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze c. kutatás monográfiái 1. Szerk. Honvári János. Kiad. Universitas-Győr Nonprofit Kft. Győr. p. 158-178.

Képek forrása:

• N. Magyar Tibor: Műbőrgyártás Magyarországon. 1905-1980. című könyv archív fotói, valamint Katona Miklós és ifj. Soproni Béla fotói.
• 100 éve lendületben. Graboplast. című könyv archív fotói, valamint Katona Miklós, Matusz Károly fotói.
• MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levélára Grab-féle Textilipari Rt. (1905-1946) Rt. iratanyaga (XI.9.)

További forrás:

• https://www.graboplast.com/index.php?lang=hu

Vissza a tartalomjegyzékre