Ipartörténeti emlékhelyek

Back malom 1910 körül

Forrás: https://regigyor.hu/nadorvaros/tuz-a-back-malomban-1907/

Az ausztriai származású Back Hermann megvásárolta az 1840-es évek közepén a Thoma János által alapított, több tulajdonváltáson átment, már nem üzemelő Fischer-féle gőzmalmot. A teljesen átépített, korszerűsített, henger rendszerrel működő vállalkozás 1875 tavaszától Back Hermann győri hengermalma néven kezdte meg működését. Az 1890-es években 100 munkás 6-700 q őrleményt állított elő naponta, az üzem éves gabonaszükséglete 200-250000 q volt. A tulajdonos folyamatosan bővítette, fejlesztette vállalkozását, amely az 1910-es évek elején már a Dunántúl legnagyobb teljesítményű malma volt. Tűzvédelmi szempontból a malom veszélyes üzemnek számított a gyúlékony gabona és a gőzgép együttes jelenléte miatt. A korabeli biztonsági szabályok betartása ellenére számos kisebb tűzeset mellett két tűzvész szinte teljesen elpusztította a malmot. Az 1894. novemberi kazánrobbanás a fűtőházat megsemmisítette, de év végére már újra termelt az üzem.  1907 szeptemberében viszont a koptató műhelyben keletkezett – emberáldozatokat is követelő – tűz porig égette az épületegyüttest. Az újraépített malom 1908. október 15-étől ismét őrölt. A Back család tulajdonában lévő három magyarországi malom egy részvénytársasággá alakult 1910 elején. Ekkor már a családhoz beházasodott Richards Richárd volt a győri malom tulajdonosa. Az üzem iparvágánnyal, saját víztoronnyal rendelkezett, a jó minőségű búzából készült őrlemény jelentős részét külföldön értékesítették. 1941-ben napi 10 vagon búzát és 2 vagon rozst őröltek a gépek. A gazdasági világválságot is túlélő, a második világháborúban hadiüzemként működő malmot a Győrt ért légitámadások szerencsésen elkerülték. 1945-ben a kivonuló németek robbantották fel az üzemet. A malom helyén bérházak épültek, a Malom liget elnevezésű park őrzi az egykor országos hírű nagyipari vállalat emlékét.