A Győri Ipartörténeti Alapítvány 2026. évi túraprogramjának negyedik állomására szeptember 12-én, szombaton került sor. A 4/26-os ipartörténeti gyalogtúra ezúttal Győr belvárosába, a Városházához és annak környezetébe vezette a résztvevőket. A mintegy 2,5 kilométeres séta különleges programmal várta az érdeklődőket: a túra kiemelt állomása a győri Városháza épületének meglátogatása volt. A programon 14 fő vett részt.

Győr egyik legismertebb épületének története

A túra a megszokott indulóhelyről, a Kovácsműhely emlékhely – ÁRKÁD felőli oldaláról indult. Juhászné Hegedűs Zsófia vezetésével a résztvevők a belváros felé haladva ismerkedtek meg Győr történetének és épített örökségének fontosabb részleteivel.

A program középpontjában ezúttal a győri Városháza állt, amely nemcsak a város egyik legismertebb épülete, hanem Győr fejlődésének és városiasodásának is fontos jelképe.

A Városháza építésének története számos érdekességet tartogat. A túra során a résztvevők megtudhatták, hogy az épület helyszínéről korábban több elképzelés is született. Végül egy szoros 39–37 arányú szavazás döntött a Városháza ügyéről és arról, hogy a Városháza a mai helyén épüljön fel.

A helyszín kiválasztása szorosan összefüggött a város fejlődésével és közlekedési kapcsolataival is. A Városháza a város egyik fontos tengelyében, jól megközelíthető helyen kapott helyet, így az épület elhelyezése városépítészeti szempontból is jelentősnek bizonyult. A környék korábban egészen más képet mutatott: a mai városi környezet helyén egykor marhavásártér működött.

A Városháza megszületése

Az épület megvalósításához országos tervpályázatot írtak ki. Az első helyezett, Alpár Ignác – egy megnyert budapesti pályázat miatt – lemondott tanítványa, Hübner Jenő második helyezett javára, aki az első három nyertes pályamű feldolgozásával készítette el a végleges tervet. A kiviteli munkákra 26 szerződést kötöttek, főként helyi iparosokkal, az építkezés jelentős költséggel járt.

Az első ünnepélyes kapavágást a milleniumi ünnepségen Zechmeister Károly polgármester tette meg, aki jelentős szerepet vállalt abban, hogy Győr a kereskedelmi központ mellett egyre inkább ipari várossá is fejlődjön. Az építkezés és az átadás a korabeli Győr számára kiemelkedő eseménynek számított. Az épület avatására 1900-ban került sor.

A résztvevők a Városháza történetének kevésbé ismert részleteivel is megismerkedhettek. Az eredeti óraszerkezet például különösen érdekes része volt az épületnek: az órásmester az első években naponta feljárva húzta fel a szerkezetet, amely mintegy 80 éven keresztül működött. Később elektromechanikai óraszerkezet váltotta fel.

A Városháza belső terei

A látogatás során a résztvevők betekintést nyerhettek az épület belső tereibe is. Különösen gazdag az épület ornamentikája, az első emelet pedig a Városháza egyik legdíszesebb szintje, ahol többek között a polgármesteri és jegyzői helyiségek is találhatók.

A túravezető bemutatta a díszterem történetét és kialakítását is. Az épület belső kialakításánál több eredeti elképzelés végül anyagi okok miatt nem valósulhatott meg, így például a díszterem tervezett üvegablakai sem készültek el az eredeti elképzelések szerint.

A látogatás során szó esett az épület egykori és jelenlegi funkcióiról is. A Városháza különböző szintjein az elmúlt évtizedekben több városi hivatal és szervezeti egység működött. Az épület ma is fontos szerepet tölt be Győr közigazgatásában.

Érdekességek a Városháza múltjából

A program során számos olyan részlet is elhangzott, amely jól érzékeltette, milyen sokrétű történetet őriz az épület.

A Városháza egyes részeit az idők során különböző célokra használták. A galéria környezetében például korábban őrizeteseket is tartottak fogva, míg más helyiségekben kazánház, nyomda és egyéb kiszolgáló funkciók működtek. A későbbi átalakítások során az épületet korszerűsítették, és a mozgáskorlátozottak számára is megfelelő hozzáférést biztosító megoldásokat alakítottak ki.

A résztvevők megismerhették a dísztermek jelenlegi használatát is. Az épület reprezentatív termeiben ma is különböző ünnepségeket, értekezleteket, sajtótájékoztatókat és más városi eseményeket tartanak.

Egy különleges városházi látogatás

A 4/26-os túra egyik legkülönlegesebb része az volt, hogy a résztvevők nemcsak kívülről tekinthették meg Győr egyik legismertebb épületét, hanem a Városháza belső tereibe is betekintést nyerhettek, és közvetlenül ismerhették meg az épület történetének számos érdekességét. A látogatás során a csoportnak arra is lehetősége nyílt, hogy felmenjen a Városháza tornyába, ahonnan páratlan panoráma tárult Győrre.

A győri Városháza 59 méter magas neobarokk tornya a város egyik különleges kilátópontja. Tiszta időben nemcsak Győr és a folyók városa terül el a látogatók előtt, hanem a távolban akár a Pannonhalmi Főapátságig is el lehet látni.  A toronyból a Schlichter-villa is jól látható, az erkély körbejárása különleges élményt jelentett a résztvevők számára.

Az ipartörténeti séta végső állomása a Lauer-villa volt, akinek névadója a város egyik legjelentősebb gyárának, a Magyar Ágyúgyárnak a vezérigazgatója volt.

A Juhászné Hegedűs Zsófia által vezetett túra során a történelmi információk jól kapcsolódtak a helyszínekhez és a ma is látható építészeti részletekhez. A 14 résztvevő így egy tartalmas, ugyanakkor könnyen követhető séta keretében ismerhette meg Győr egyik legfontosabb középületének múltját és jelenét.

A program egyben arra is rávilágított, hogy Győr ipartörténete nem választható el a város fejlődésétől: a 19–20. század fordulóján létrejövő reprezentatív városi épületek és az ipar fejlődése ugyanannak a modernizálódó, fejlődő Győrnek a részei voltak.

A Győri Ipartörténeti Alapítvány 2026-os túraprogramja szeptemberben és októberben további érdekes helyszínekkel folytatódik. A következő program a Megyei Levéltár – Kekszgyár – Olajgyár – Közös Gépműhely útvonalon várja az érdeklődőket.

Tarts velünk, és ismerd meg Győr ipari örökségét!