Negyven éve Magyarországon a Leier cégcsoport, nyolcvanéves alapítóját, Michael Leiert is köszöntötték a Győri Ipartörténeti Alapítvány ünnepi szakestélyén.

Különleges eseménynek adott otthont 2026. november 13-án a győri Leier City Center, a hajdani Frigyes-laktanya épületegyüttesének egyik kazamatája. A Győri Ipartörténeti Alapítvány és a Hagyományőrző Győri Iparos Egylet szervezésében megrendezett Leier 40/80 szakestély két jelentős évforduló előtt tisztelgett: a Leier cégcsoport magyarországi jelenlétének negyvenedik évfordulója és a vállalat alapítója, Michael Leier nyolcvanadik születésnapja előtt. Az eseményen mintegy harminc meghívott vendég vett részt.

A rendezvény nem csupán egy sikeres vállalkozás jubileumi köszöntése volt, hanem a győri iparos hagyományok, a szakmai teljesítmény, az emberi kapcsolatok és az értékteremtő munka ünnepe is.

Selmeci hagyományok, győri közösség

A szakestély a céhes és selmeci diákhagyományokat felelevenítő ünnepélyes keretek között kezdődött. A résztvevőket a hagyományos „Jó szerencsét!” köszöntés fogadta, majd a közösség megválasztotta az est elnökét, Marusinszky Nándort. Kinevezést kaptak a szakestély hagyományos tisztségviselői is: Miklósy Lajos Pater magisterként, Andorka Zsolt Major domusként, dr. Kovács Péter Cantus praesesként, Cipf Csongor Kontrapunctként, Berkes Gábor Konzekvenciaként, Bécsi Zoltán Garatőrként, dr. Mennyei Robin pedig Etalonrészegként vállalt szerepet.

A házirend ismertetése, a Bányászhimnusz és a közösen énekelt hagyományos dalok megteremtették az est különleges hangulatát. A tréfás szabályok és a latin kifejezések mögött komoly közösségi üzenet húzódott meg: a kölcsönös tisztelet, az összetartozás, a barátság és a hagyományok továbbadásának fontossága.

Negyven év története – a Leier családi vállalkozás útja

A Leier történetéről és a vállalat négy évtizedes magyarországi fejlődéséről Mathias Ebner tartott előadást. Bemutatta Michael Leier életútját, a családi vállalkozás indulását, valamint a cégcsoport magyarországi és nemzetközi fejlődésének legfontosabb állomásait.

A Leier története 1965-ben kezdődött. A családi vállalkozás kezdetben kereskedelemmel foglalkozott, majd betonoszlopok, szőlőkarók gyártásával lépett az ipari termelés útjára. Ebből fejlődött ki az a betonelemgyártó tevékenység, amely később a vállalatcsoport egyik meghatározó alapjává vált.

Michael Leier 1985-ben úttörő vállalkozóként jelent meg Magyarországon, a vasfüggönyön túli első nyugati befektetők egyikeként. Gönyűn megkezdett magyarországi tevékenységét folyamatos fejlesztések, új gyárak és telephelyek létrehozása, valamint nemzetközi terjeszkedés követte.

A cégcsoport mára hét országban – Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban és Ukrajnában – van jelen. Több mint negyven operatív telephellyel és mintegy 2800 munkatárssal működik. Tevékenysége az építőanyag-gyártástól az autókereskedelmen és ingatlanhasznosításon át az egyedi gépgyártásig, a fafeldolgozásig és a raklapgyártásig terjed.

A bemutató külön kitért a magyarországi fejlődés fontos állomásaira. Pécs, Jánossomorja, Mátraterenye, Ács és számos más település neve egy-egy újabb fejlesztési korszakot jelöl. A győri jelenlét szempontjából különösen jelentős a Frigyes-laktanya 2005-ös megvásárlása és a Leier City Center kialakítása, amely jól példázza, miként válhat egy történelmi épületegyüttes megújítása a város fejlődésének részévé.

A vállalat filozófiájának középpontjában a minőség, az elhivatottság és az elkötelezettség áll. A fejlődés mellett a fenntarthatóság is fontos szerepet kap: napelemes rendszerek, hővisszanyerés, hulladékhasznosítás és korszerű technológiák szolgálják a jövőbe mutató működést.

A Frigyes-laktanya története – ahol a múlt és a jelen találkozik

A helyszín történetét Andorka Zsolt, a szakestély Major domusa ismertette. Előadásából a résztvevők megismerhették a Frigyes-laktanya kialakulásának és átalakulásának fontosabb fejezeteit.

A 19. század végén Győr számára komoly terhet jelentett a katonai alakulatok elszállásolása. A város ezért saját laktanya építése mellett döntött. A Békavár nevű, egykor mocsaras területen felépült Frigyes-laktanya 1897-ben készült el. Az épületegyüttes tiszti és altiszti épületekből, raktárakból, vívóteremből, fogdából, istállókból és fürdőépületből állt.

A laktanya több korszak katonai és történelmi eseményeinek volt tanúja. Lakói között császári és királyi katonák, magyar katonák, majd szovjet csapatok is voltak. Az 1956-os forradalom idején az itt szolgáló magyar katonák nem teljesítették a tömeg elleni fegyverhasználatra vonatkozó parancsot.

A rendszerváltozás után az épületegyüttes állapota romlásnak indult, de a Leier 2005-ös vásárlása új fejezetet nyitott a történetében. A felújítás és az új funkciók kialakítása példát mutat arra, hogyan lehet a történelmi épített örökséget a mai városi élet szolgálatába állítani.

Az előadás egyik különleges témája a laktanyából a vasútállomás felé induló alagút volt. Andorka Zsolt elmondta, hogy az alagút létezik: be van falazva, rossz állapotú, de a korábbi, a polgári védelem által szervezett bejárásokon járhatónak bizonyult. Hozzátette, hogy a vasúti peronokon álló kis épület liftajtót rejt, amelyen keresztül egykor targoncával is át lehetett jönni a laktanyába. A Praeses az est folyamán elmondta, hogy a MÁV-val egyeztetve az alagút nyomvonalának hivatalos igazolása még várat magára, a közös munka azonban folytatódik. A MÁV a lift felújítását a jövő évre tervezi, így reményeink szerint hamarosan közelebb kerülünk a megoldáshoz. Az alagút megnyitása a városnak is fontos lenne, hiszen akadálymentes átjárást adhatna a két városrész között.

Prohászka Ottó – az Egylet első Mestere

A szakestély egyik legfontosabb eseménye Prohászka Ottó felvétele volt a Győri Iparos Egylet rendes tagjainak sorába, Mester címmel.

A tréfás elemekkel átszőtt mestervizsgát Miklósy Lajos Pater magister vezette. A méltatás Prohászka Ottó, a Tutti Élelmiszeripari Kft. alapító tulajdonosának szakmai életútját állította középpontba. A vállalkozás mintegy negyven év alatt jelentős élelmiszeripari céggé fejlődött: napjainkban körülbelül 2200 különféle terméket állít elő, 64 országba exportál, és rábapatonai üzemében mintegy 150 munkatársat foglalkoztat.

A vizsga kérdései a vállalkozói élet legfontosabb területeit érintették: az innovációt, az élelmiszerbiztonságot, a minőségbiztosítást, a reklamációkezelést, az értékesítést, a válságkezelést és a generációváltást. A humoros válaszok mögött komoly szakmai tapasztalat és több évtizedes építkezés mutatkozott meg.

Különösen szép gondolat volt a régi, kezdeti betonkeverő története. Ottó nem engedte kidobni az első időszakot idéző gépet, hanem felújíttatta, és a vállalkozás történetének jelképeként kívánja bemutatni. Ez a történet jól összekapcsolta a két jubileumot: Michael Leier és Prohászka Ottó vállalkozói útja egyaránt a betonkeverővel és a kétkezi munkával kezdődött.

Az eskütételt követően a Pater magister kihirdette: Prohászka Ottó a Győri Iparos Egylet első Mestere. A 2026/1. számú határozat alapján neve bekerült az Egylet főkönyvébe, megszólítása pedig a közösségben ezentúl: Ottó Mester.

A Győri Ipartörténeti Alapítvány eredményei és tervei

Miklósy Lajos beszédében köszöntötte a Leier családot és a vállalat vezetőit, majd ismertette a Győri Ipartörténeti Alapítvány küldetését, eddigi eredményeit és jövőbeli céljait.

Az alapítvány legfontosabb feladata a győri ipari múlt megőrzése, a helyi hagyományok újjáélesztése és olyan közösség építése, amelyben az iparosok, vállalkozók és az iparhoz kötődő szakemberek kölcsönös tiszteletben, megbecsülésben és barátságban dolgozhatnak együtt.

A következő időszak egyik meghatározó eredménye az emlékhely- és emléktábla-projekt befejezése lesz. A kezdeményezés célja, hogy méltó módon megemlékezzen Győr meghatározó ipari vállalatairól és azokról a szereplőkről, akik munkájukkal hozzájárultak a város iparvárosi arculatának kialakításához.

A tervek között szerepel egy jelentős győri ipari jármű történetét feldolgozó makett és hiánypótló szakkönyv bemutatása is. Hosszabb távon pedig egy látogatható győri ipartörténeti múzeum létrehozása a cél, amely a város ipari örökségét szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi.

Miklósy Lajos hangsúlyozta, hogy Győr jövőjét nem kizárólag az ipari teljesítmény, hanem a tudás, a tudomány és a kultúra együttes fejlődése alapozhatja meg. Ehhez szükség van a városvezetés, a kamara, az ipartestületek, a vállalkozások és a fiatal generáció együttműködésére.

Hagyomány, barátság és közös jövő

Az est hangulatát Komlós Anna harmonikajátéka is emelte, akinek dallamai különleges, bensőséges zenei keretet adtak a hagyományőrző szakestélynek. Komlós Anna a Márton család unokájaként, személyes családi kötődésével is kapcsolódik a győri iparos hagyományokhoz. Bécsi Zoltán vidám pohara, a hagyományos iparos nóták és a résztvevők személyes történetei mind hozzájárultak a jó hangulathoz.

A rendezvény végén Marusinszky Nándor Praeses köszönetet mondott a Leier cégcsoportnak és a Leier családnak a vendéglátásért és a helyszín biztosításáért, valamint a támogatóknak: a Leiernek, a Darnó húsnak és a Ceresnek. A hivatalos program lezárását követően a résztvevőket közös vacsora és kötetlen beszélgetés várta.

A Leier 40/80 szakestély méltó alkalom volt arra, hogy a résztvevők együtt tisztelegjenek a múlt teljesítményei előtt, elismerjék a jelen alkotó munkáját, és megfogalmazzák a jövő közös céljait.

A győri ipartörténet nem csupán gyárépületek, gépek és évszámok története. Mindenekelőtt azoknak az embereknek a története, akik tudásukkal, szorgalmukkal, vállalkozó kedvükkel és közösségük iránti felelősségükkel formálták városunkat. Ezt az örökséget kívánja megőrizni és továbbadni a Győri Ipartörténeti Alapítvány.

Vivat et floreat industria honesta! Vivat Arrabona!