Elérhetőségek

Győri Ipartörténeti Alapítvány

Cím: 9022
Szent István út 10/a
Telefon:
+3696520200
E-mail:
ipartortenet@ipartortenet.hu
További információk


A Magyar Vagon- és Gépgyár 130 éve: beszámoló a jubileumi konferenciáról

2026.11.20.

A Győri Ipartörténeti Alapítvány 2026. november 20-án, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában konferenciát rendezett a Rába alapításának 130. évfordulója alkalmából. A rendezvényt Miklósy Lajos, az alapítvány elnöke és a kamara részéről Tompa Krisztián nyitotta meg. Tompa Krisztián hangsúlyozta, hogy a kamara felelősséget érez a térség ipari örökségéért, ezért hozta létre 21 éve az alapítványt. A levezető elnök Dr. habil. Germuska Pál, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos tanácsadója volt.

A gyár története

Honvári János professor emeritus előadásában arra mutatott rá, hogy gép- és járműgyártó nagyvállalat Magyarországon gyakorlatilag csak a Rába érte meg a 130 évet. A gyár a Győri Szeszgyár mellett, azonos tulajdonosi körből, 1896. december 28-án alakult. Az 1938-as Győri Program idején a létszám a 12-szeresére, a termelési érték a 40-szeresére nőtt. A bombázások, az 1949-es profilírozás és az 1950-es évek kudarcos dízelfejlesztése után Horváth Ede vezetésével, a MAN-licenc alapján indult új fejlődés. Az előadó a rendszerváltás utáni nehézségekről is beszélt.

Dr. Négyesi Pál online előadásában a magyar motorizáció első lépéseit mutatta be, a Benz-autók 1892-es megjelenésétől Csonka János postai csomagszállító járművéig. Hangsúlyozta a forráskritika fontosságát, mert a hazai járműtörténeti irodalom sok állítása nem áll meg a forrásokkal szemben. Szerinte a Magyar Waggon- és Gépgyár már a Praga-licenc 1913-as megvásárlása előtt is kísérletezett közúti járművekkel.

Áldozó István főlevéltáros a vagongyár második világháborús hadiipari szerepét ismertette. Szó volt a lőszerhüvely- és csavargyártásról, a Rába–Botond katonai teherautóról, a Turán harckocsik és a Focke-Wulf Fw 58 repülőgép licencgyártásához kapcsolódó munkákról, valamint a gyár külkereskedelmi kapcsolatairól. Kitért az 1939. évi honvédelmi törvény hatásaira is. A finn–szovjet háború idején Győrből acélsisakokat szállítottak Finnországba.

A páncélozott járművektől a vasúti és közúti gyártásig

Germuska Pál a Rába páncélozott járműgyártását mutatta be az 1960–70-es évekből. Az FÜG és a PSZH a Varsói Szerződésen belüli szakosítás keretében, magyar tervezéssel készült, a polgári célú főegységekre építve. Ez később a konstrukció gyenge pontjának bizonyult. Az 1960-as évek elején a sietség és a kudarcok költségnövekedést okoztak, a gyártás 1978-ig folyt. Közel húsz év alatt mintegy 5000 páncélozott harcjármű készült Győrben, jelentős részük exportra.

Dr. Lovász György a győri vasútijármű-gyártás alkotásait 1923-tól 1980-ig tekintette át. Szó volt a szegecselt, majd hegesztett acélszekrényes kocsikról, az exportra (köztük Nagy-Britanniába) készült különleges kocsikról, sínautóbuszokról, tartálykocsikról, gőzdarukról, az alumíniumszekrényes kocsiról és a MÁV személykocsijairól. Ezek közül sok ma is üzemel. Az előadó közölte, hogy készül a Nehéz évek, dicsőséges évtizedek című kötet második része.

Szabó János, a Rába Technológiai Centrum archívumkezelője a haszonjárműgyártás 130 évét mutatta be az 1913-as Praga-licenctől, a Krupp- és Austro-Fiat-kapcsolatokon, a Rába Superen, a Botondon és a MAN-licenc korszakán át a rendszerváltás utáni hanyatlásig. A gyár mintegy 50 ezer gumikerekes járművet gyártott. Az utolsó polgári járműve 2002-ben készült, az önálló autóbuszgyártás utolsó exportja 2012-ben volt. Kérte, hogy akinek Rába-vonatkozású dokumentuma van, azt másoltassa le vagy adja át. A gyár könyvtárának és irattárának egy része ugyanis szétszóródott.

Értéktár és közös gondolkodás

Dr. Göndör Éva a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának értéktár-műhelyéről beszélt Dr. Bóka Zsolt megbízásából. A műhely hallgatói dolgozták ki a Rába-örökség értéktári előterjesztését. Az örökség 2026. június 15-én felkerült a Győri Értéktárba, a Megyei Értéktárba pedig október 28-án nyújtották be a javaslatot. Az előterjesztés szerint a Rába a térség ipari fejlődésének pillére volt: vidéki gyáregységeivel munkát adott a megyének, és szakemberigényével hozzájárult a térségi szakképzés és a mai egyetem elődjének létrejöttéhez. A kilépő mérnökökből és szakmunkásokból alakult vállalkozások ma is a térség KKV-szektorának gerincét adják.

Konzultáció és jövőkép

A hozzászólók a Rába-örökség továbbélését, a fiatalok megszólítását, az ipartörténeti emlékek gyűjtését és a hanyatlás okainak közös kutatását szorgalmazták. Többen egy győri ipartörténeti múzeum létrehozását javasolták. Miklósy Lajos elmondta, hogy az alapítvány 2005 óta dolgozik ezen, most újra egyeztet a városvezetéssel egy alkalmas gyárterület hasznosításáról. A tervezett beruházás becsült költsége mintegy 1 milliárd forint. Felhívta a jelenlévőket, hogy a Rábával kapcsolatos fotókat, dokumentumokat és tárgyakat juttassák el a levéltárba vagy a múzeumba.

Az alapítvány januárban kötetlen kerekasztal-beszélgetéseket szervez a Rába múltjáról, jelenéről és jövőjéről, advent első vasárnapján, 15 órakor pedig az Ágyúgyárról és a gyárvárosról emlékezik meg a felújított gázlámpáknál. 

A Magyar Vagon- és Gépgyár 130 éve: beszámoló a jubileumi konferenciáról

Vissza az előző oldalra!
Győri Ipartörténeti Alapítvány - MagyarGyőri Ipartörténeti Alapítvány - Angol